Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Csáji László Koppány: Alá(t)rendelődés
A REMÉNY ÉVEI teilen fejlesztés-modelljével kapcsolatban, és Walt Rostow: Politics and the Stages of Growth (1971.) c. munkáját. Ez utóbbi vezeti be a roppant érzékletes „take-off" (felszállás) fogalmát. Bizonyos növekedési ütem (felszállási sebesség) szükséges szerinte ahhoz, hogy a repülő (mint a társadalom analógiája) szárnyalni kezdjen, és kiszakadjon a toporgásból, mintegy a „lenti", földhözragadt valóságból. Ebben a modellben kifejezetten a hagyományos társadalom („Traditional Society") a kiindulópont, amit a következő szakaszok követnek optimális esetben: „Pre-conditions for Take-off" (a felszállás előfeltételei); „Take-off" (felszállás); „Drive to Maturity" (az érettség/fejlettség eléréséhez vezető út); „Age of High Mass Consumption" (a fogyasztói társadalom kora). Különös módon a gyarmatbirodalmak sokszor kevésbé alakították át a meghódított népek társadalmát, kultúráját, mint a 20. század második felének ezen egyöntetű fejlesz- tés-modelljei. Immáron nem meghódítani akartak idegen népeket, nem egyszerűen kizsákmányolni azokat vagy kereskedni velük, hanem gyökeresen átformálni őket. így jött létre az ún. „fejlődő világ" diskurzus, ami lassanként megalkotta önnön tárgyát, és egyben homogenizált képet sugárzott róla. Bizonyos szempontból a gyarmati sorból felszabaduló országok valóban fejlődni kívántak, és e diskurzus révén saját önértékelésüket is e fejlődési modell mentén képzelték el. A fejlettség mérésére különböző mutatók és trendek szerint csoportosították a népeket: nemzeti össztermék (GDP), államadósság, átlagéletkor, iskolázottság, közegészségügyi állapotok, demokratikus szabadságjogok érvényesülése (pl. sajtószabadság).13 Ezek egyúttal nemcsak külső, de belső elvárásokká is váltak, pontosan ezáltal tudtak radikális társadalomalakító hatást kiváltani.14 Az atyáskodó humanizmus égisze alatt olyan lehengerlő diskurzus keletkezett az 1950-es évektől, amely szinte fanatikus mozgalmár attitűddel felvértezve hirdette az elesett, fejletlen népek, kultúrák modernizálására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, így fogalom- és értékrend- szere átitatta a mindennapok közbeszédét, a sajtót, a politikát, az oktatást és a gazdaságot. Bizonyos szempontból hasonló radikális átalakítási folyamat zajlott le a szocialista blokk országaiban is, csak ott más jellegű volt a társadalom-formáló szándék, és erőszakossága folytán „legalábbis" megosztóvá vált a kommunista típusú fejlesztés-diskurzus. Azonban éppen ez a megosztó jelleg eredményezte azt, hogy ezen országokban a „nyugati demokráciának" egyfajta ideálképe, és nem valós tapasztalatokon alapuló „élménye" jött létre. A szocialista társadalomátalakítás azonban legalább olyan eredményes volt, gondoljunk például a parasztság, mint az 1945-ben még a legnépesebb magyar társadalmi réteg teljes átalakítására (megszüntetésére), vagy a mentalitás és az értékrend földcsuszamlásszerű változására, ami a 70-es évekre létrehozott egy új, immár szocialista blokkbeli identitást. A legtöbben kinevették a „Rendszert", de alkalmazkodtak is hozzá, ami így egy idő után már szinte természetesnek tűnt. Akkori perspektívánkból nézve a nyugati típusú demokráciák tényleg fejlettebbnek tűntek. Nem volt új gondolat, hogy a világ népei egy feltételezett lineáris fejlődési úton haladnak (fejlődnek vagy megtorpannak), amely úton a nyugat-európai és amerikai (USA) típusú kapitalista demokráciák képezik a fejlődés csúcsát. Ez a sokáig tudományosan is ,3 A kommunista diktatúra évei alatt éppen ezen szempontok érvényesülését áhították oly sokan a szocialista blokk országaiban, és e vágyálom idealizálta is ezeket, ami a reflexív, kritikai szemléletet sokáig nehezítette. Azóta is hasonló értékek mentén helyezzük el saját „állapotunkat" is, a nyugat-európai mércét tekintve etalonnak. 14 A Melegh Attila által „Kelet-Nyugat lejtőnek" nevezett kognitív struktúra (magatartásminta és immanens rendezőelv) jól párhuzamba állítható e jelenséggel (Melegh 2006). 26
