Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Csáji László Koppány: Alá(t)rendelődés
CSÁJI LÁSZLÓ KOPPÁNY Alá(t)rendelődés A posztkolonialista fejlesztés-diskurzus evolucionista gyökerei és hatása Kassák Lajost az 1960-as években párizsi kiállításai nagyon nehéz döntés elé állították: rá kellett döbbennie, hogy a művészettörténeti fejlődéselmélet értékítélete jelentősen eltér az ő elképzeléseitől, de ha sikereket akar elérni „Nyugaton", alkalmazkodnia kell a gale- risták, kiállításszervezők, művészettörténészek elvárásaihoz, akár átértékelve, sőt, tudatosan átformálva saját életművét.1 A globális (értsd: Nyugaton kialakított) trendekbe illeszthető életmű iránti igény komoly változást hozott a művész további munkásságában. Sohasem fogjuk megtudni, hogy e dilemma nélkül késői lírai-absztrakt művei mennyire alkottak volna még erőteljesebben egy sajátos, az „egyetemes elvárásokba" kevésbé illeszkedő, de talán egyéni törekvéseihez közelebb álló korszakot. Haris László a Remény évei című konferencián egyik felszólalásában elmesélte azt az élményét, amikor 2013-ban a magyar kortárs képzőművészet nagyszabású, 40 alkotót felvonultató bemutatkozását jelentő kiállítás-sorozatot rendezett Mumbaiban (India)1 2, Csáji Attilával kurátor koncepciója alapján, aminek megtekintésekor egy helybeli művészettörténész csodálkozva osztotta meg vele megdöbbenését. A megdöbbenés oka az volt, hogy néhány évvel korábban már látott Indiában a kortárs magyar képzőművészetet átfogóan bemutatni kívánó kiállítást, ami alapján megállapította, hogy a magyar képzőművészet értékes, a nagy világtendenciákba jól beilleszthető, másod-harmadvonalbeli alkotásokat hozott létre3. Azonban ez az új kiállítás más alkotók, teljesen más karakterű műveit tartalmazta, mintha nem is ugyanabból az országból érkeztek volna. Ez az új kiál1 Andrási Gábor e helyzetet elemezve így fogalmaz: „Kassák első párizsi egyéni kiállítása (Galerie Denise René, 1960), - amelynek egyik szervezője a francia-magyar (informális) bilaterális kultúrpolitikában is fontos szerepet játszó Victor Vasarely volt - már ennek a termékbővítésnek a következményeként valósult meg. A friss lírai-absztrakt vásznai mellett alig néhány húszas évekbeli művet bemutató kiállítás kudarca - számottevő kritikai és kereskedelmi érdeklődést ugyanis kizárólag a korai munkák keltettek - után Kassákot a galerista és Vasarely párhuzamosan és összehangoltan nyomás alá helyezte. Kevesellték a piacképes (és a szaksajtó által is méltatott) korai művek számát; hiányolták az oeuvre modernista szempontból elvárt, lineáris fejlődéselv szerinti felépítettségét, magyarázatot kértek a sokéves hiátusokra és indirekt (a korai darabokat egyoldalúan preferáló) érveléssel alulértékelték az öregkori festményeknek a klasszikus avantgárd korszaktól (kétségkívül) eltérő karakterét. A párizsi kapcsolatot és az azt követő nemzetközi kiállítási lehetőségeket Kassák igazságtételként, egész életműve megérdemelt rehabilitációjaként (és a képzőművészetét elutasító hazai kultúrpolitikával szembeni elégtételként) fogta fel. Ezért - bár kezdetben dacos-büszke levelekben próbálta megindokolni, hogy élete során mit és miért tett, és milyen kényszerűségek alakították sorsát - 1962-1963-tól kezdve - az említett nyomásnak megfelelően - számos engedményt tett. A hiátusokat kitöltendő antedatálta; a konzekvens oeuvre utólagos megteremtése érdekében átfestette (geometrizálta) időskori festményeit és a konstruktivizmus szellemét megidézve, „újraálmodva" (Pataki Gábor) ellenőrizhetetlen mennyiségben újraalkotta vagy parafrazeálta korai műveit; valamint régi papírokból, a könyvtárában megőrzött húszas évekbeli kiadványokból kiollózott részletekből - a megtévesztés szándékával - kollázsokat „rekreált." (Andrási 2015: 8) 2 Az organikus formáktól a fényművészetig című kiállítás a National Gallery of Modern Art szervezésében Delhiben, Mumbaiban (Bombay) és Bangalore-ban volt látható 2013-2014-ben. 3 Az értékítélet értelmezéséhez hozzá tartozik, hogy India nagyon nyitott a modern képzőművészetre, naprakész, és a legnevesebb amerikai és európai képzőművészek alkotásait sorra bemutatják. 21
