Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Pataki Gábor: Hiátus és folytatás - az Európai Iskola és a 60-as évek
A REMÉNY ÉVEI létre. Csete magyar nemzeti szemlélet (ma úgy is mondjuk: lokális szemlélet) alapján kezdett munkához, de sosem zárkózott el a modern anyagok és szerkezetek használatától. Makovecz közép-európai gyökerekből táplálkozott, Rudolf Steiner sajátosan helyi filozófiájából, amely azonban a világ szellemi, vallási és művészeti örökségének széles skáláját fogta át. Magyarság és egyetemesség nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő kategóriák voltak az ő felfogásukban és gyakorlatukban. Rendkívül fontos mozzanatnak tartom, hogy a magyar organikus építészet képviselői, így Makovecz Imre és Csete György1 nem politikai vagy uralmi kérdésnek tekintették az építészetet, hanem az emberi élet életfeladatait kezelő területnek. Tehát Le Corbusier 1921-ből való jelszava: „Építészet vagy forradalom."1 2 3, amely oly nagy hatást gyakorolt huszadik század építészetére, számukra nem volt érvényes. Ismeretes, hogy a modern és az avantgarde építészet egyik, az idők során dominanciára jutott áramlata jellegzetesen baloldali politikai kötődésű volt. Pontosabban, ők mindig fontosnak tartották erőteljesen hirdetni marxista társadalomátalakító elképzeléseiket és az építészetre is mint ezeknek az általában „radikális"-nak nevezett reformterveknek az eszközére tekintettek. Szintén Le Corbusier szavai: „Ha kitépjük szívünkből és elménkből a házról alkotott megcsontosodott elképzeléseinket, és a kérdést kritikus és objektív szempontból vizsgáljuk, elérkezünk a ház-szerszámhoz, a sorozatban gyártott házhoz, amely (morálisan is) egységes és esztétikailag is szép..." 3 Makovecz ezzel szemben így ír: „Mi is akar lenni tehát a szerves építészet, ha a hátterét és az igazi testközelségét keressük? Mit jelent ez Magyarországon? Azokhoz az erőkhöz kell válaszért fordulni, amelyek az ország fennmaradását biztosítják. Nem véletlen, hogy az építészet nem a központi akaratba kapcsolódik, hanem a periférián kezd el dolgozni. Azokon a területeken, ahol a szabad akarat közvetlenül nem jelenik meg. Példa erre a családiház építés, a telepszerű építés, ide tartoznak a vidéki kis művelődési házak. /.../ Nem a támogatott, finanszírozott tevékenység folyik itt, s nem a struktúra belsejéből képes működni ez. A struktúra belül egy közvetettségi rendszer, a periférián viszont közvetlen rendszer van."4 A hatalmi szemléletű építészeti szerepfelfogás politikai funkcióban látja az építészt is, míg az organikus szemlélet az építés emberi egzisztenciális idő- és térbeli meghatározottságaira koncentrál. Makovecz politikai cselekvés helyett helyi cselekvésről beszél. A „hatvanas évek", ami a történettudomány egyik periodizációs javaslata szerint 1956- tól 1968-ig tart, a levert 56-os forradalom utóhatásában telt. Elhúzódó megtorlások, kivégzések, Nagy Imre-per, majd az 1963. március 21-én az új Országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János „általános" amnesztiát hirdetett. Ma történészek vitatják az amnesztia általános jellegét.5 A magyar társadalom akkoriban és azóta is gyakran a vereséget látja az 56-os forradalomban.6 Rainer M. János találó elemzése szerint: „A magyar társadalom szétzilált, töredezett, lefelé nivellált állapotban lépettbe a „hatvanas évekbe". Magányos, 1 De vonatkozik ez a hozzájuk később közel álló regionalistákra is, akikre itt most nincs mód részletesen kitérni. 2 Le Corbusier, Új építészet felé, Corvina, 1981, 14. 3 Uo. 4 A helyi cselekvés, JAK füzetek, 32, Magvető kiadó, 1988, 200. 5 Ld. például a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciáját 2013-ban https://mult-kor.hu/cikk.php?id=38627 hozzáférés (2018. február 11.) 6 Pedig, ahogyan Romsics Ignác legutóbb fölvetette egy 2017. október 23-i rádióinterjújában, valójában hatalmas eredményeket hozott, hiszen utána nem lehetett tovább fenntartani a sztálinista diktatúrát, és például a lengyelekhez ha154 sonlóan, akik a varsói fölkelésnek múzeumot építettek, mi is szemlélhetnénk pozitívan 56-ot. De ez egy másik történet.
