Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Pataki Gábor: Hiátus és folytatás - az Európai Iskola és a 60-as évek
A REMÉNY ÉVEI rádiócsövet, pléhkanalat, sezlonlábat... A szentendrei főtéren időközben már vagy kétszáz kíváncsi sereglett az edvinisták köré. Megjelentek a Theatrum rendezői is, felszólításukra azonban senki sem mozdult a színpadról. Hasonló eredménnyel járt egy rendőr is. Aztán több rendőr érkezett. Mint a vádirat említi, az edvinisták drasztikus, gúnyos kiáltásokkal fogadták őket, nem igazolták magukat, ellenálltak. Végül mindenkit, aki részt vett a happeningben, előállítottak a kapitányságra..."12 A Magyar Ifjúság is részletesen beszámolt az eseményről, több értékes felvétellel gazdagítva a „tényanyagot": „A bíróságon feltették a kérdést: Zámbó, miért nem próbál reálisan gondolkodni, miért akar mindenáron álomvilágban élni? Én az álmokat tartom reálisnak. Mivel magyarázza, hogy mindig akadtak rajongói, akik érdeklődtek ezek iránt a zavaros eszmék iránt, amelyeket maga sem tud pontosan megmagyarázni? Mert mindig misztikusan, érdekesen éltem, nem úgy, mint a többi ember..."13 „A bíróságon őrzött egyik Próféta-ereklye: a happeningesek »alkotásait« tartalmazó 30 kilós biblia" - mutatja a meggyőző bizonyítékot az ítélet Próféta-ügyben - Happeningesek a bíróság előtt c. „tényközlő" cikk reprodukciója.14 Az ítélet pedig így hangzott: „A bíróság a happeningeseket együttesen elkövetett garázdaságban mondta ki bűnösnek. Ezért Doór Ferenc gépkocsivezetőt (...), valamint Puskás Levente újságírót 10-10 hónapi szabadságvesztésre, Barnabás Sándor alkalmi munkást, Balázs Imre grafikust és Nagy Ernő betanított munkást 8-8 hónapi, Matyófalvi Gábor segédmunkást 6, V. [Vértes] László tanulót 5, B. Ilona eltartottat pedig 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Tugyi Miklós műszerészt bizonyítottság hiányában felmentették a vád alól. A büntethetőséget kizáró ok miatt ugyancsak felmentette a bíróság a happeningesek vezérét, Zámbó Istvánt is, ugyanakkor elrendelték ideggyógyászati kényszergyógykezelését."'5 - „Dr. Juhász Attila tanácsvezető bírónak nem volt könnyű dolga: - Az együttesen elkövetett garázdaság minősített esetével találkoztunk. Ez nem egyszerű dolog. Egyes személyekre lebontva, csekélynek tűnhet, amit tettek, de az ilyen esetekben az akarategység a döntő. Itt sem az volt a büntetendő, hogy egy társaság mezítláb, szakállasán, értelmetlen dolgokkal szórakozott. Ez az ő magánügyük lett volna, ha otthon, a saját kertjükben, négy fal között, vagy például a Du- na-part egy elhagyott szakaszán csinálják. Ők azonban a szabadtéri színpadon - ha eredetileg egymás szórakoztatására is szánták -, voltaképpen mégis alkalmi közönségük előtt parádéztak, majd munkájában megakadályoztak egy rendőrt, és intézkedését nevetség tárgyává tették. Az ilyesmi pedig törvénybe ütköző cselekedet. Tulajdonképpen sajnálom is őket, mert java részük értelmes gyerek. De meg kell tanulniuk - és példájukból a többieknek is -, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet játéknak tekinteni."16 Ez a megalázó meghurcoltatás a politikai hatalom részéről, bár nagyon alantasra sikeredett, mégse érte el a célját, sőt, inkább az ellenkezőjére fordult: növelte az elítéltek népszerűségét, még a Szabad Európa Rádió is foglalkozott az üggyel, s a társaságot 12 Szitnyai Jenő: „A kockában elhatalmasodik a csengő..." Próféta és az E/4-es gyülekezet *Filozofáló éjjeliőr *Nalaja a Theátrumban, Pest Megyei Hírlap, 1971. január 17. 6. o. 13 Bedecs Éva: I. m. 9. o. ,4 Uo. Ez az a könyv, amelyről már szóltunk a kecskeméti előjátékkal kapcsolatban. 15 Szitnyai Jenő: I. m. 8. o. 1 42 I 16 Bedecs Éva: /. m. 9. o.
