E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról (Budapest, 2004)
Ábrázolások az íróról (E. Csorba Csilla) - Fényképfelvételek
feltűnően nagyszámú fényképet küldött szerkesztő ismerőseinek, színházi szakembereknek, színészeknek, közülük is különösen a Nemzeti Színház művészeinek. A dedikációk szövegei szinte kivétel nélkül tömörek, egyszerűek, személytelenek, sem Jókai humoráról, találékonyságáról, sem parttalan képzelőerejéről nem árulkodnak. Az „emlékül”, „baráti emlékül”, „tiszteletem emlékéül”, „rokoni emlékül” variálódik a képek paszpartuján, s egyetlen olyannal sem találkozunk, mint amilyet Körösi László jegyzett fel: „Az asszony-szívbe nem lehet annyi keserűséget önteni, hogy az, ami édes volt, ne érezzék rajta.” Igaz, hogy e sorokat elnyerő ezredorvos „egy humoros, de bensőséges, »bélelt« levélben” (az EMKE számára küldött 2 Ft-ot) fordult az íróhoz.44 Véleményünk szerint fotójának ajándékozását Jókai olyan, önmagában is elég jelentést hordozó gesztusnak minősítette, amelyet az írás csak túlbeszél, s a figyelmet más irányba tereli. Ezt támasztja alá az is, hogy a képen megjelenő emberi alakot egész valójában tiszteletben tartja. Ami Ady Endrénél természetesnek tűnt, hogy képeit dedikációkkal teleírja, az Jókainál teljesen elképzelhetetlen. Nála a fotón megjelenő, szinte minden esetben halványlila színű tintaírás esztétikus, nemegyszer szimmetrikus elrendezésével az ábrázolatot nem zavarja, inkább kiemeli. Jókai és a fényképezés kapcsolatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az író számára a fénykép már a fotografálás feltalálása utáni első évtizedekben sem csoda, a mindennapi élethez nélkülözhetetlenül hozzátartozó vívmányként szerepelt. Médium és népszerűsítési eszköz közte és olvasói között, akiknek a közvetlen ismeretség híján a fényképen rögzített látvány bizonyos mértékig a személyes kapcsolatot pótolta. Az emberarcot hordozó papírkép ugyanakkor, köznapi ajándékozási tárgy szerepe mellett fétis is, amely tiszteletet parancsol, amely az egyszerre több helyen levést, az önmegsokszorozódást is magában hordja. (A 74. felvétel bizonyítja, Jókaiék Nizzába is több, díszes kerettel ellátott képet vittek magukkal, és a fotó készítése alkalmával arra törekedtek, hogy önma- gukon kívül a falra függesztett és az asztalon, a nézővel szembefordított fényképeik is jól láthatók legyenek.) Jókai a fotók tanúsága szerint a fényképész gépe előtt azt nyújtotta, amit az életben is megélt: írófejedelem volt, idős korában is méltóságteljes, ünnepélyes. A Népművelési Propaganda Iroda kiadásában 1981- ben jelent meg Baráti emlékül - Jókai Mór címmel Jókai fénykép-ikonográfiája, amely arra vállalkozott, hogy valamennyi még fellelhető, fényképezés útján keletkezett Jó- kai-ábrázolást bemutassa. Az azóta eltelt két évtized során a Petőfi Irodalmi Múzeum ez irányú gyűjteménye lényegében alig változott, a kiadvány hiánycikk lett a könyvpiacon, ezért úgy éreztük, hogy e kötetben helye van az újraközlésnek. Természetesen az alábbiakban csak a múzeum Jókai-hagyatékának felvételeit dokumentáltuk, az 1981-ben íródott bevezető tanulmányt némi módosítással közöljük. * Jókai Mór fényképeit időrendben közöljük. A képek leírásának hét pontja a következő információkat tartalmazza: 1. a felvétel ideje 2. a kép készítőjének neve 3. a fotó méretei 4. a képen olvasható dedikációk vagy egyéb rájegyzé- sek szövege 5. a kép keletkezéstörténetére, a fotós személyére, csoportkép esetén a képen látható személyekre, a dedi- kációban előforduló nevekre és a fotó állapotára vonatkozó megjegyzések; itt ejtünk szót a fotó publikálásáról, amennyiben az képünkkel kapcsolatban új, máshonnan nem tudható információt nyújt 6. a PIM Művészeti Tára jelzete 7. a proveniencia A variáns fotók (azonos negatívról készült, eltérő kép- kivágású nagyítások) adatait a teljes kép adatai után közöljük. Az előbbi adatsort a-val, az utóbbit b-vel jelöljük. Az említett pontokat a képek magyarázó szövegeiben olyankor is feltüntetjük, ha nem rendelkezünk a pontoknak megfelelő adatokkal. Az adat hiányát ilyenkor vízszintes vonallal jelezzük. Amennyiben több eredeti kópia állt rendelkezésünkre, képanyagunkba azt a fotót választottuk, amely a legtöbb ismeretanyagot tartalmazza, amely a legteljesebb, a legtöbb részletet tükrözi. Több egyenrangúan jó minőségű kép közül a dedikációval, Jókai kézjegyével ellátottat helyeztük előtérbe. 172
