E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról (Budapest, 2004)

Ábrázolások az íróról (E. Csorba Csilla) - Képzőművészeti alkotások

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK A márciusi ifjak egyik vezetője, Jókai Mór 79 évet élt a legnagyobb népszerűségben, tiszteletben, földi istennek kijáró megbecsülésben. Nem véletlen tehát, hogy a róla készült ábrázolások száma igen nagy. Az 1850-es évektől szinte nincsen olyan sajtóorgánum, amely ne versengene portréjáért. A korszakban előforduló valamennyi képző- művészeti technikával és „anyagban” (rézmetszet, litog­ráfia, fametszet, tusrajz, ceruzarajz, pasztell, akvarell, olaj- festmény, gipsz, bronz, márvány) megörökítették, nem szólva az új médium, a fénykép Jókai életében játszott nagy szerepéről. A fényképezés feltalálása növelte a nyom­dai úton sokszorosított portrék készülésének gyorsaságát, rendszerességét, az eseményeken való részvétel pontos rögzítését. Az 1850-60-as években elsősorban a famet­szet, vagy a kőrajz segítségével „írták át” a fotográfiákat, később a nyomdatechnika fejlődésével átrajzolt fotók, fénynyomatok jelennek meg egyre sűrűbben a közönség nagy örömére, mígnem a fényképek egy az egyben való nyomtatására is sor került Jókai életében. Az író kedvelte a technikák és a portrén belüli műfajok sokféleségét, gaz­dagságát. Ő maga festőnek készült, magas szinten művel­te az arcképábrázolás művészetét: önmagáról, barátairól, családtagjairól, író és képviselőtársairól stb. gyakran készí­tett gyors vagy hosszabb elmélyülést kívánó portrét, a fi­atalabb nemzedék tagjait oktatva nem egy képet festett Váli Marival, Jókai Rózával közösen. Jókai sokoldalúságához hozzátartozott, hogy? számos élclapnak - Üstökös, Bolond Istók - nemcsak szerkesztője, tréfás írások kiagyalója, ötletadója volt, hanem maga is raj­zolt karikatúrákat. A politikai eseményekre a szatíra, humor nyelvén való reagálás a század végéig elterjedt, kedvelt megoldás volt a sajtóorgánumokban: Jókai szinte minde­nütt jelen volt, véleményt nyilvánított, vagy csak lehetősé­get biztosított a szeretetteljes évődésre (pl. póthajának többször felemlegetett, megrajzolt esete), így az őt ábrázo­ló karikatúrák száma pillanatnyilag megbecsülheteden. Népszerűségének fokmérője, hogy portréja a szokásos hordozókon kívül szekrényen, porcelán- és üvegpoháron, szalvétán, zászlón, díszalbumok belsejében és borítóján, képeslapokon is megjelent, ezek többségére az alábbiak­ban utalást teszünk. A Jókairól készült művek kronologikus sorrendben kö­vetik egymást, a munkák készülésének időpontját véve fi­gyelembe. A többé-kevésbé tartható időrendbe a csoport­képeket, eseményt ábrázoló lapokat, szobrokat, érmeket stb. is bevontuk. Jókai Mór itt található portréi természetesen nem ké­pezik a teljes ikonográfiát. Kihagytuk a könyvekben meg­jelent arcképeit, nem soroltuk fel az egy mű alapján isme­149

Next

/
Oldalképek
Tartalom