E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető - Bútorok (asztalok, ülőbútorok, szekrények, kisbútorok, kiegészítők)
A Petőfi Ház Jókai-termének 1911-es kiállítási katalógusában szerepel egy „Kézimunka-asztal Laborfalvy szobájából” megnevezésű tárgy is. (Kéry 118/39.) Az asztal stílustörténeti leírása ellentmond a leltárkönyvi bejegyzéseknek. Hegedűs 1/9. v 12., Kéry 116/1., PH 125/3., BTM C/I.12, Régi lt. sz. 9002., Bf 1955/37., PIM R.62.265. 7. ^ 1. íróasztal a Jókai-hagyatékból 2. fenyő alapon diófa furnér, jávorfa 3. 166x112x76 cm 4. ép 5. Az íveken hajló faragott lábak bütykökben végződnek, kávája hullámosán ívelt, benne középen egy fiók, réz kulcslyukpajzzsal. Lapja léckereteit, posztó-betétes asztallappal, későbbi üveggel védve. A lap hátsó harmadában felépítmény: két oldalt két-két, fa húzógombos, jávorfa bélésű fiók között egy ívelt peremelésű polc, hátfalán két ívelt keretelésű betétmező, tetején pedig esztergályozott léckeret. A felépítmény jobb felső fiókjának hátlapján tusírás: Petőfi Sándor tulajdona 1846; Petőfi István 1847; Monszpart Gyula 1880. 1845-1860 között készült magyar bútor. 6. A Petőfi Társaság törzsanyagából, PIM R.62.360. 8. 1. Szekreter a Jókai-hagyatékból 2. hársfa, diófa furnér, haboskőris, jávorfa 3. 150 X 86 X 46 cm 4. ép 5. Faragott csigás-karéjos lábakon elől ívesen vágott és középrészen dús csigás faragással díszített káván hasáb alakú, sötétbarnára pácolt, kétemeletes szekreter. Alsó része kétajtós, felső része lehajtható írólappal zárul. Az ajtók és az írólap egyenes keret-betétlap tagolású, a szekrénytest két oldalt széles esztergált hullámléccel közbefogott, a betétmezőkön a hullámlécezés vékonyabb kivitelben ismétlődik. A felsőrész fölötti széles fiók magasan faragott csigás-leveles dísszel közrefogott. Felette az egyenes, többszörösen kiülő zárópárkányt karéjos-leveles-csigás faragvány koronázza, amely a sarkokon befordul. Az alsó ajtók mögötti szekrényben polcok. A felső szekrénytest a lehajtható írólap mögött fiókos: két oldalt 3-3 kisfiók és egy-egy polc, középen oszlopokkal kereteit, íves boltozatú fülke, tükör hátlappal. A fülke felső homlokcikkelyein rátét faragás, az oszlopok lábazata és fejezete aranyozott. A fülke boltozatán és oldalfalain berakott díszítés: haboskőris keretben, diófa mezőben jávorból finoman vágott növényi-volutás- karéjos minta. A fiókok homloklapja haboskőris fúrnérozású, középen karéjos kontúros dióbetét vékony, stilizált növényi mintával jávorfából. A lehajtott írólap középmezője haboskőris lap, kerete diófa furnéros, finoman metszett növénymintás jávorberakással. 1845-1860 között készült magyar bútor. 6. A Petőfi Társaság törzsanyagából, PIM R.75.46. Ülőbútorok 9. 1. Jókai karosszéke 2. fa, textil 3. 65 X 94,5 X 63 cm 4. kopott, sérült 5. Az oroszlánkarmos lábak csigavonalban csatlakoznak az ülés kávájához, karfája oroszlánmancsban végződik. Az egyenes háttámla, a széles ülés és a kartámlák kárpitozottak, bordó bársonnyal bevontak, szélük zsinórral szegett. A támlát eredetileg aranyozott díszítés borította. Fa része aranyfestékkel festetett. A karosszék valószínűleg színpadi díszlet. Magyar bútor, 1890-1891 körül készült. 6. A tárgy az azóta megsemmisült, de jól látszik a Vasárnapi Újság 1904-es képriportján (Vészi 388.) az asztallal együtt. Az adományozó szerint: „Aranyozott asztalka és karosszék, a szegedi hölgyek jub. ajánd.” (JM1). Jókai 1891-ben a Szegedi Nőegylet képkiállításán és hangversenyén vett részt. Itt kapta ajándékba a karosszéket és egy asztalt, az ünnepségen ezeknél olvasta fel a Petőfi eszmecsírái és Ezredév című írását. (Hegedüsné2 VIII. 71-73.; Szekeres 173.) A leltárkönyv szerint „az asztal és a karosszék hű mása Jókai törzsasztalának a Pilvax kávéházban” (PH), Jókai fogadószobájában álltak. A háborúban a hozzá tartozó asztal eltűnt, a bútor sérült. A „bíbor asztalka és karosszék” szimbolikus jelentéséről lásd Szekeres 172. JM1 II/9., PH 125/1., BTM D/ III/9., PIM R.86.135. 10. 1. Jókai karosszéke 2. fa, bőr, bársony 3. 90 X 53 X 57 cm 4. karfája törött 5. Egyenes hengeres lábú, görgőkön guruló karosszék. A hátsó lábak a háttámlában folytatódnak, elülső lábak támasztják alá az egyenes karfákat. A lábak között egy-egy hengeres összekötő rúd. Téglalap alakú ülése és háttámlája, valamint a karfák kárpitozottak, bőrrel bevontak. A háttámla alján, az ülés oldalain alul és a karfa alatt karéjosan kivágott bőrdíszítmény. Ülése és a háttámla vörös bársonnyal alábélelt, vagdalásos bőrborítású, mintája tulipános, leveles, virágos mintázatú. A háttámla bőrborítása sárgarézből öntött, maszkos fejeket formázó szegecsekkel rögzített. Magyar műhelyben, esedeg Gödöllőn, 1900 körül készült bútor. 6. A széket azonosító felvételek a Bajza utcai dolgozószobában és az Erzsébet körúti lakásban készültek. (E. Csorba2. 2. köt. 189/30., 190/31., 191/32., Tors 141. és E. Csorbái 58. tételszám). Jókainé Nagy Bella 1917- ben az íróasztalhoz (lásd 1. tételszám) tartozó, a svábhegyről származó ülőbútorként azonosította: a „bőrpárnázatú széket az írófejedelem a tulipán korszakban kapta Komárom város közönségétől, s ez volt kedvenc íróasztala mellett, ezen ülve dolgozott.” (Szekeres 155.) A tárgy leltárkönyvi leírása „tulipános támlásszék”, együtt került be a 14. tétellel. Szekeres László későbbre teszi a szék korát, kételyeit a stílustörténeti érvek megerősítik. Vétel, 1955, PIM R.62.405. 49
