E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető
A kontextus elvesztése és megtalálása Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kalla Zsuzsa A Jókai család tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának az egyik legrégibb, legnagyobb, jelentős iparművészeti értéket hordozó s talán muzeológiai szempontból is a legtöbbet ígérő tárgy- csoportja. Közzétételének jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az irodalmi muzeologia nagy kihívása a személyes tárgyak gyűjteményezése és a korábbi, ilyen szempontú gyűjtés nyomán előálló hagyatékok értelmezése, publikálása, megfelelő kiállíthatóságuk módszereinek kikísérletezése.1 „A múzeumi gyűjtemények történeti produktumok, Jókai házisapkája - 128. tétel amelyek magunkon viselik az esetlegességek jegyeit, ezért a mindenkor rendelkezésre álló tárgyállomány érdemben csak a felhalmozás körülményeinek ismeretében ítélhető meg. Ehhez tudománytörténeti elemzésre van szükség, de nem a szokásos intézménytörténeti fejlődés, a kronologikus gyarapodás egyszerű rajzára, hanem a tudományos elvek és a gyakorlat kapcsolatának rekonstrukciójára.” - írja a néprajzi gyűjtemények tudományos perspektívájáról Fejős Zoltán.2 Ahogy más muzeológiai szakágak,3 az irodalmi muzeologia is keresi az elméleti fogódzókat a személyes narratívákkal megszólaltatható tárgyak tudományos publikációjához.4 Az itt következő katalógus, reményeink szerint, több terület érdeklődésére tarthat számot, és haszonnal forgathatják majd mind a Jókai életműve iránt érdeklődő laikusok, mind a szakemberek. Ez indokolja, hogy a katalógustételek bevezetője a szokásosnál tágabb összefüggésben mutassa be a módszertani előfeltevéseket, az adatsorok kialakításának folyamatát, láthatóvá téve az aktív gyűjteményképzés csomópontjait - beavatva döntései dilemmáinak hátterébe az olvasót. A Jókai-hagyaték tárgyait muzeológiai műfajok szerint, tehát típusaik, anyaguk, használati értékük, funkciójuk szerint közöljük. A legfontosabb művelet a tárgyak kiválasztása és megnevezése volt, erről két rovat információinak együttes értelmezésével döntöttünk. Az egyik, a mai, a kézbe vehető tárgyról megállapítható szakmuzeológiai leírás, a készítésről, készülésről, használatról elmondható információk egyesítése (5. rovat). A másik, az írásos és vizuális forráJókai könyvtámasza - 39. tétel 27
