E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Jókai íróasztala ma. A balatonfüredi Jókai-villa állandó kiállításának részlete, 2017 át jogelődje gyűjteményeit, így a Jókai-hagyatékot is. Már az évben, halálának 50. évében állandó kiállítás nyílt Bala- tonfureden, az író egykori villájában. Megkezdődött műveinek tudományos feltárása, s a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai: Varjas Béláné, Vayer Lajosné, Szekeres László, Lengyel Dénes, aki Jókai monográfiisa, a múzeum egykori főigazgató-helyettese volt, a gyűjtemény széles körű feldolgozásának eredményeit publikálták.86 A Jókai-hagyaték egyes darabjai az 1950-es évektől is kalandos úton kerültek a PIM gyűjteményébe, például az a több országot megjárt kéziratlap, melyet Göncz Árpád egyik hivatalos izraeli útján kapott, s hazahozva a múzeumnak ajándékozta. A további kéziratok, eseüeg tárgyak a Hegedűs, a Feszty családoktól, s Ernst Lajos gyűjteményéből, valamint Nagy Bella testvérétől, dr. Nagy Lajostól kerültek állományunkba.87 Talán hihetetlennek tűnik, de mint azt Parragi Márta kikutatta, ma a múzeumban mindössze három regény kézirata teljes; az Egy az Isten című regény 39 fóliója tíz különböző helyről és különböző időpontokban érkezett a Kézirattárba. A Jó- kai-rokonok közül többen szívesen ajándékoztak el egy- egy kéziratlapot az írói hagyatékból, Feszty Masa ráadásul saját kézírásával, dedikációjával adta tovább az oldalakat szerencsés ismerőseinek. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteménye töredékessége ellenére az egyik legjelentősebb írói hagyaték. Megismertetésére, közzétételére az elmúlt évtizedekben a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai - Benkő Andrea, Birck Edit, Kalla Zsuzsa, Komár Éva, Kovács Ida, Láng József, Ladányi József, Németh Zsuzsa, Parragi Márta, Püski Anikó, Varga Katalin - nagy gondot fordítottak. Könyvtárának, tárgyainak megértése, olvasása, s a belső összefüggések megtalálása az írói életmű értelmezése szempontjából is tanulságos. „Tudatos egyéni vagy közösségi társítás révén a személyes élettörténet, a kollektív történelem eseményei, sajátos érzelmi vonatkozásai, valamint a mögöttes intenciók tárgyak révén meghosz- szabbodhatnak” - írja Fejős Zoltán a tárgyak életciklus szerinti rendjéről.88 „A tárgyak életrajzának teljesen új fázisát jelenti, amikor a mesterséges megőrzés szándékával, eredetükhöz, eredeti használatukhoz képest különleges körülmények közé kerülnek. Amikor gyűjteményekbe illesztve másokkal társítják őket, időbeliségük új szakasza kezdődik. A múzeum a tárgyaknak sajátos környezetet biztosít, mely egyben új értelmezési keretté is válik.”89 A Jókai Mór hagyatékában lévő tárgyak - legyen az könyv, festmény vagy bútor - az író identitásának fontos hivatkozási pontjai, önreprezentációjának kellékei. Halá21
