E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A Petőfi Ház egyik terme a bombatalálat után, 1946 1945. február 8-án rendeltetési hely megjelölése nélkül adott át tizenkét festményt elérhetetlen személynek. A Petőfi Ház, valamint a Fővárosi Múzeum munkatársai elkészítették a hivatalos felmérést, a hiánylistákat. A jegyzék a sérülések és a hiányok csoportot felállítva a meglévő leltár tételei szerint haladt, s rögzítette a károkat. A Jókai-gyűjteményből 146 tételt sorolt fel, köztük például eltűntként említve öt vertmívű ezüstserleget vésett díszítésekkel, apróbb tárgyakat, arcképeket, kéziratokat, könyvek egy csoportját. A hibák, sérülések kategóriában felsorolt tárgyak, dokumentumok esetében nyomasztóan hat az a hozzá nem értés, ahogy korábban a Petőfi Ház a rábízott vagyont tárolta: „Jókai Mór díszruhája. Molyrágta prém teljesen elpusztult, többi része sérült, hozzávaló csizma eltűnt.”74 A szakszerűtlenséget hangsúlyozza az átvételi jegyzőkönyv több tétele is, amikor a „kiállított eredeti kéziratokon a nap az írást erősen kiszítta és a papírt töredezővé tette. A szakadások kijavítása és a piszoktól való megtisztítása hosszú gondos és alapos szakmunkát igényel” - írták a muzeológusok.75 A Petőfi Ház gyűjteménye hamarosan a József Attila- emlékgyűjteménnyel gyarapodott, majd egy Ady-gyűjtemény megalapozását, a Bajza utcai épület bővítését tervezték. A Budapest folyóirat 1946. márciusi számában a Petőfi Sándor 1848-as ereklyéi 1946-ban a Petőfi Múzeumban című tudósítás fotói vigasztalan látványt mutatnak. A képeken a bombatalálatot kapott Petőfi-termek láthatók a falak martalékai között. A Jókai-teremről sajnos nem készült felvétel. A Petőfi Ház anyaga a Fővárosi Múzeumban értő szakmai közösségre lelt, az intézmény 1952-es második negyedévi jelentése szerint „elkészült a Jókai-kéziratok feldolgozása a töredékek kivételével, melyek meghatározása még folyamatban van...”76 A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályán 1953. július 28-án felvett átadási jegyzőkönyv értelmében a Petőfi Múzeum újra önálló, kibővített funkciókkal működő intézménnyé vált. A Budapesti Történeti Múzeumot a Városi Tanácsnak adták át, ám a Petőfi Múzeumot továbbra is állami tulajdonban tartották. Innen már csak egy év választotta el az intézményt, hogy önálló múzeumként folytathassa működését. Egy Jókai-kiállítás rendezése szinte nyitánya lehetne az újonnan induló múzeumnak, de az író halála ötvenedik évfordulójáról megemlékező tárlat a Nemzeti Múzeumban nyűik, a Petőfi Múzeum munkatársainak közreműködésével.77 A második szál Miközben folyt a háborús károk felmérése, a romok eltakarítása, s az ország az új ideológia útmutatásai szerint készült az 1848-as forradalom századik évfordulójának ünneplésére, elkezdődött Jókai Mórné, született Grósz Bella hagyatéki pere.78 Jókainé Nagy Bella halotti anyakönyvi kivonata szerint 1947. január 30-án érelmeszesedés, trombózis, magas vérnyomás betegség következtében 68 éves korában London külvárosában79 hunyt el. Vele élt dr. Nagy Lajos és Nagy Gizella, akik a végrendelet nélkül elhunyt testvérük után hagyatéki eljárást kezdeményeztek.80 Az örökösöket dr. Nagy Lajos ügyvéd, a londoni rádió bemondója képviselte. Nagy Bella utolsó pesti lakása, az Elnök utca 10. és a Delej utca 20., egy emeletes sarokházban volt, ezt az ingatlant a testvérek fele-fele részben kívánták örökölni. A gondnoki kirendelés szerint Kelemen Gusztáv házfelügyelő volt jogosult az ingatlanról információkat nyújta19
