E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)

Képzőművészeti gyűjteménye - b) „Zichy Mihály rajzalbumát végig nézni, valódi dobzódás” Bevezető (E. Csorba Csilla)

latot erőteljesebb megvilágításba helyező jelentősége van. Bizonyítható, hogy Jókai odafigyelt a kortárs művészeti szcénára, műtermekben, vagy árveréseken vásárolt kortár­saitól képeket, így például a Pesti Műegylet kiállításán Than Mór Apostolfej című tanulmányát. Vásároltatott ma­gának egy Orlai Petrich Soma-képet - az Attila menyegzőjé-t 40 forintért - a festő halála után rendezett aukción, a kép jelenleg lappang.9 A történelmi, így a kép témája iránti érdeklődését jellemzi, hogy Jókai először Egy lakoma a hun királynál (1851) címmel örökítette meg az eseményt, majd pedig A magyar nemzet története (1854) című mű­vében emlékezett meg róla. A sokat utazgató Ligeti Antal tájképfestő hírnevét a Pes­ti Műegyletben kiállított egyik szaharai tájképe hozta meg, amelyről Jókai Mór is őszinte elismeréssel írt. Később egy kiállításon egy Ligeti-tájképet vásárolt magának.10 Gyűjteményének alakulásában nagy szerepet játszott számos társadalmi megbízatása, tiszteletbeli elnöki pozíció­ja, szerkesztőségi tevékenysége, amely sok esetben a mű­vészek bevonásával, megbízásával is járt. Gyűjteményében az őt körülvevő, barátságukkal kitüntető művészek - példá­ul Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály - mel­lett a hivatalosan elismertek - Keleti Gusztáv, Mészöly Gé­za, Ligeti Antal, Benczúr Gyula, a müncheni kolónia kint élő vagy már hazatért kiválóságai, valamint veje, Feszty Ár­pád és a köréje csoportosuló, vele barátkozó festők - mun­kái is jelen voltak.11 Fiatalabb korában az ő tervei, javaslatai alapján dolgoztak az élclapok karikatúrarajzolói, az ő szer­vezésében alkottak az eperjesi, torockói, nagykárolyi tűzvész áldozatainak megsegítésére megjelentetett díszal­bum illusztrátorai (1884), és az Osztrák-Magyar Monar­chia írásban és képben huszonegy kötetből álló sorozat ma­gyar vonatkozású fejezeteihez, főszerkesztőként ő kérte fel képzőművészek hosszú sorát: így Benczúrt, Zichyt, Fesztyt, Mészölyt, Dörre Tivadart, Cserna Károlyt, Vágó Pált, Roskovics Ignácot, stb. A hagyatékából származó képeknek Jókai életével összetartozó, külön elmesélhető történetük van. így például az 1880-as években európai hírnévnek örvendő nagy orosz festő, Vaszilij Vasziljevics Verescsagin és Jókai barátságának is, melyre egyebek közt egy meleg szavakkal dedikált festmény a bizonyíték (13. té­telszám), de említhetjük Zichy Mihályt, aki a magyar tör­ténelemről vallott legszemélyesebb üzenetét - a kemény kiegyezésellenes kritikájával ellentábort kivívó -, A magyar nép című (14. tételszám) olaj vázlatát ajándékozta a Kron- prinzenwerket főszerkesztő Jókainak. Jókai Róza Pihenő nő- 7. tétel 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom