E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
A kötések Jókai Mór könyvei nemcsak tartalmuk vagy kiadásuk egyedisége miatt, hanem könyvkötészeti szempontból is kiemelkedőek. A korabeli könyvkiadók általában többféle kötésben jelentették meg kiadványaikat, és az olvasók anyagi helyzetüknek megfelelően választhattak az egyszerűbb, olcsóbb papírkötés, a vászonkötés vagy a díszes bőrkötés közül. Többször füzetes formában, sorozatként jelentek meg a művek, és csak utólag köttették be őket. A korabeli bibliofil könyvgyűjtők folyamatos munkát biztosítottak a könyvkötőmesterek számára, hiszen könyvtáruk gondozásához tartozott az egységes, szép kötések, átkötések megrendelése. Jókai nagyon kedvelte az illusztratív kiállítású műveket, s ügyelt arra, hogy könyvei külső megjelenésükben is esztétikus képet adjanak, így gyűjteményében fűzött, gyorskötésben maradt példányokat alig látunk. Könyvtárában főleg két könyvkötészet munkái találhatók: Méhner Vilmosé és Gottermayer Nándoré. AMéhner Vilmos-féle kiadó könyvkötései az 1870-es, A Király Könyve c. díszalbum címlap előzéke (593. tétel) 1880-as évek kiadványain szerepelnek. A szebb kiállítású kötetek vászonborítású tábláit rendszerint vaknyomásos keretdíszek, aranyozott feliratok, allegorikus alakok díszítik. A korabeli könyvsorozatok papírfedeleinek átkötései szintén Méhner Vilmos nevéhez fűződnek. Jókai számára készült egyik legimpozánsabb munkája, Kálti Márk krónikája 1867-es kiadásának bőrkötése (587. tétel). A legszebb könyvborítások viszont az 1880-as évek végétől fellépő Gottermayer Nándor iparos nevét dicsérik, aki az Osztrák-Magyar Monarchia kötéstábláinak elkészítésével vált igazán ismertté. Révay szerint Gottermayer munkáinak köszönhető a magyar könyvkötészet nagykorúvá válása. Nemcsak a nagyipari könyvkötészet meghonosítása miatt (gépekkel felszerelt műhelyében több száz munkást alkalmazott), hanem mert a korabeli díszítési technikák nála teljesedtek ki. A színes historizáló vagy szecessziós fedeleket gyakran nyomott mintás, ill. dombornyomásos rajzok díszítik, amelyeket ornamentikus keretdíszek egészítenek ki (kép 81. 1.). Színes, növénymintás vagy pávatollmintás előzéklapok, különféle metszések (piros, arany, márvány, pávatollas) és aranyozások teszik még látványosabbá a Gottermayer-műhelyben készült könyvek külsejét (kép 24-25. 1.). Folyóiratok A hagyatékban harminckétféle folyóirat található. Többségében olyan lapok, melyeknek tulajdonosa vagy szerkesztője Jókai Mór volt. Másik részük főleg külföldi lap, amelyekben Jókai művei vagy Jókairól szóló írások jelentek meg, illetve megtaláljuk azoknak a. forrásoknak is egy részét, amelyekből az író regényeihez öüeteket merített. A magas példányszám és a műfaji sokszínűség is mutatja, hogy Jókai életében az újságírásnak és az újságolvasásnak kiemelkedő szerepe volt. Jókai korán felismerte a sajtó fontosságát, folyamatosan szerepet vállalt a magyar hírlapkiadás életében. Legalább annyira volt hírlapíró, mint szépíró, több regénye először a folyóiratok tárcarovatában jelent meg. A gyűjtemény értékét nagyban növeli, hogy a kezdeti publicisztikai időszakból több olyan kortörténeti dokumentum megmaradt, amely más könyvtárban nemigen található már meg. Jókai újságírói pályája tulajdonképpen az Életképek című lappal kezdődött 1847-ben, amikor Frankenburg 23
