E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
V. Beniowski Reisen -44. tétel; Mémoires de Frédéric baron de Trenck - 875., 876. tétel), s ezek közül a legjobban a Dictionnaire contenant les anecdotes historiques de I’amour című gyűjteményhez ragaszkodott, amelynek szerelmi témájú anekdotáit számos regényéhez felhasználta. Saját művek és a nemzeti összkiadás Jókai dolgozószobája egyik szekrényében gyűjtötte saját munkáit, nemcsak a díszesebb kiadásokat (kép 73.1.), hanem a szerényebb formában kiadott műveket is (kép 69.1.). 1893-ra mintegy 324 kötete jelent meg, sokszor több kiadásban. Ő maga 1898-ban az első kiadások számát mintegy 350 kötetre becsülte. Jelenleg a hagyatékban 377 Jókai-kötet található. Kortársai csodálták hihetetlen munkabírását. A terjedelmes életmű nagyságát jól érzékelteti az egykorú írás: „Egy teljes Jókai-példányban - értve ez alatt a százkötetes jubiláris kiadást - körülbelül 70 000 000 vagyis hetvenmillió gömbölyű betűcske van, úgyhogy, ha egy ilyen teljes példányt egy betűszedő szedne ki: hetven- milliószor kellene neki a kezét a szedőszekrény különböző betűket tartalmazó rekeszei felé kinyújtani. Harmincöt esztendőbe [...] kerülne ez a munka [,..]”33 Bizonyos műveiből több példányt is megőrzött: a Levente című drámából hetet, A debreczeni lunátikus című elbeszélésből hatot, Az arany ember, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényekből négyet- ötöt. Az utóbbi két művet Jókai mindvégig a „legrokonszenvesebb” munkáinak tartotta. Első regénye, a Hétköznapok még a Hartleben-cég gondozásában jelent meg J846-ban. Sajnos, ez a kiadás - mint ahogyan a legtöbb elsőként megjelent mű is az 1850-es, 1860-as évekből - hiányzik a hagyatékból. Az 1860-as évek végéig Heckenast Gusztáv és Emich Gusztáv voltak a Jókai-művek főbb kiadói. A korai kiadások közül megmaradt a Sajó álnéven írott, 1850-ben Heckenastnál megjelent Forradalmi és csataképek 2. kötete (337. tétel), illetve az igazán nagy sikert hozó Egy magyar nábob első kiadásának 3-4. kötete, amelyet Emich Gusztáv nyomtatott (299. tétel). Emich elsőként szavazott bizalmat Jókainak. Látva, hogy a Pesti Naplóban közölt regény- részletek (Egy magyar nábob) hatására több példány fogy a lapból - többek megrökönyödésére -, szerződést kötött az íróval a mű kötetként való kiadására. Az eredmény nem maradt el és nem sokkal később a folytatás, a Kárpáthy Zoltán is megjelenhetett. Az Athenaeum Kiadó, amely Emich Gusztáv vállalatából nőtt ki, főleg az 1870-es években adott ki Jókai-mű- veket. A szerző a cég részvénytulajdonosaként is érdekelt volt a kiadások sikerében. Itt jelent meg a Jókai Mór történelmi regénytára című sorozat - amelyből többet megtalálunk a katalógusban (például 419., 420. tétel) -, Az arany ember (254. tétel), az Egy az Isten (296. tétel), a Jókai Mór elbeszélő költeményei és satyrái (308. tétel), Az élet komédiásai (309. tétel). A Heckenast Gusztáv kiadójából alakult Franklin Társulat pedig az 1870-es évek második felétől folytatta az előde által elkezdett Jókai Mór munkái Népszerű kiadás sorozatot, amelyből mintegy 150 kötetet jelentetett meg. A hagyatékban viszont csak tíz példány maradt fenn (például 354., 356. tétel). Kiadói közül Jókait Révay Mór Jánoshoz, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet vezetőjéhez fűzte a legszorosabb kapcsolat, amelyet teljes bizalom jellemzett, hiszen ahogy Révay bevallotta, a jubileumi kiadásig még írott szerződés sem volt köztük. Révay igazi pártfogója lett az írónak, féltékenyen védte jó hírét, és többször rendezte zavaros pénzügyeit. A művek kiadását illetően pedig mindent megtett, ami csak módjában állt, „hogy a Jókai-köny- veknek megjelenései irodalmi eseményekké váljanak.”34 A könyvtárban megtalálható a kiadó által elsőként közölt Jókai-mű is, a Páter Péter (432. tétel). Révay az igényes irodalom híve volt, ezért az akkoriban népszerű füzetes regénysorozatokat kiszorítandó, hasonló kiállítású, ám tartalmában értékesebb sorozatot indított Jókai regényeiből. A füzetek kuriózumát az adta, hogy a bennük található illusztrációkat Jókai Róza készítette. A gyűjteményben a szerző számára egybekötött füzetek díszkötésű variánsait láthatjuk (373., 386. tétel; kép 78. 1.). A Révai Kiadóhoz többek között két nagy sikerű vállalkozás fűződött: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (736. tétel) és a Jókai-művek nemzeti díszkiadása (kép 34. 1.). A Monarchia népeinek bemutatása Rudolf trónörökös védnöksége alatt indult el. A trónörökös személyesen kérte fel Jókai Mórt a magyar rész szerkesztésére. Ki gondolta volna, hogy az egykor a Habsburg - udvart bosszantó Kakas Mártont ilyen nagy tisztesség éri? Ekkorra Jókai már többször járt Bécsben, Rudolffal és az udvar több tagjával is jó kapcsolatot tartott fenn. Nemcsak a szerkesztést végezte, de a megjelenő kötetek 17
