E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)

Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)

előlapjára szokták beírni a családapák gyermekeik születésének dátumát.”20 (Ahol a pénz nem isten); „Addig mulassa itt magát Dóré bibliájával. Látja, hatott rám a megintés: azóta megszereztem a bibliát. - Ah! Illusztrált szent írás! A biblia, mint mode journal!”21!Az élet komédiásai)

A kor szellemi életére nyitott, tanulásra ösztönző családi nevelést megkönnyítette Jókai szülővárosának, Komáromnak pezsgő társadalmi, kulturális élete. A Jókay család tagjai a város megbecsült polgárainak számítottak. Jókay József halála után, 1838-ban nyomtatásban is megjelent a temetésén - Tüdős József és Vály Ferenc által - elmondott gyászbeszédek szövege (879., 884. tétel). Tüdős József református lelkész, a Jókay család barátja J857. június 17-én halt meg. A lelkész egyik könyve - Szirmay Antal adomagyűjteménye - a kötet előzéklapján található bejegyzés szerint nem sokkal később Jókai Mór tulajdonába került: „Tüdős Józsefé volt 1857d év Sept. 16-ig most Jókai Móré” (859. tétel). A kötet hasznos forrásnak bizonyult Jókai számára, amikor az Üstökös című humorisztikus lapot szerkesztette.

Az iskolai évek alatt Jókai Mór valószínűleg tankönyvekkel, kézikönyvekkel gyarapította könyvtárát, ezekből azonban ma alig fedezhetünk fel néhányat. A hiány egyik oka lehet a Komárom 1849-es ostroma után keletkezett tűz, amelyben több láda könyvvel együtt a Jókay-ház padlása is leégett. Jókai gyorsan és könnyen tanult, tehetsége már korán megmutatkozott, főleg a képzőművészet és az irodalom terén. Tanárai mindvégig elégedettek voltak vele. Egyikük, Vály Ferenc - Jókai későbbi sógora - különösen szívén viselte Móric sorsát. O szoktatta rá a fegyelmezett napi időbeosztásra, megkövetelte tőle a nyelvtanulást, és ő szerettette meg vele a kertészkedést is. Jókai a német nyelven kívül megtanult angolul és franciául, így eredetiben olvashatta az európai írók műveit. „A legelső regény, melyet olvastam, Scott Walter Ivanhoe- ja volt magyar fordításban. Németül akkor tudtam jól: Pozsonyban tanultam meg, mint cseregyerek. [...] Én azonban előszeretettel viseltettem az angol és francia költők iránt. Tizenöt-tizenhat éves koromban megtanultam angolul és franciául grammatikából nyelvmester nélkül, hogy Boz Dickenst és Coopert olvashassam eredetiben”22 - emlékezett később.

Az 1830-as években használt tankönyvekből kettő maradt fent: Katona Mihály A’ föld’ mathematica leírása a’ világ’ alkotmányával együtt (590. tétel) és Magyarország

históriájának rövid leírása (666. tétel), amelyet Jókai valószínűleg pozsonyi tartózkodása során szerzett meg. Az utóbbi kötetre utal a Petőfí-könyvtárban található katalógus is a 81. tételnél: „Jókai Mór diákköri könyve 1836-ból, melyből a magyar történelmet tanulta.”23

1841-1842 között Jókai Mór a pápai református főiskolát látogatta. Mikszáth szerint a Hármas Kis Tükör és a Kis Káté napi olvasmánya volt ez idő tájt. Losontzi István munkájából azonban csak egy későbbi kiadás maradt fenn könyvtárában: Hármas kis tükör, melly I. legújabb földleírását II. régibb és legújabb polgári állapotát, III. a magyar nemzetnek régibb és legújabb történetét híven ábrázolja. XIII toldalékkal. 1849-1850. évi kiadás (945. tétel). Az első írói szárnypróbálgatásokhoz Tarczy Lajos, a kollégium tanára, az akkori modern eszmék hirdetője nyújtott segítséget az ún. Képző Társulat létrehozásával. A tagok között ott találjuk Orlai Petrich Somát és Petőfi Sándort is. A társulat kiadványa, amelyben Jókai első novellája szerepelt, 1845-ben jelent meg Tavasz címmel (865. tétel). Tarczy Lajos kapcsolata Jókaival később is baráti maradt. Néhány évtizeddel később, 1873-ban saját tankönyvét dedikálta egykori tanítványának: „Jókay Mórnak barátsága emlékéül midőn tanárságának 40-edik évét bevégezte volna. Pápán nyárutó 10. 1873” (860. tétel).

A hagyatékban szereplő Diószegi Sámuel Orvosi füvész- könyvéről (112. tétel) tudható, hogy Jókai már Pápán is használta, és magával vitte a környékbeli kirándulásokra: „Még most is találok a Diószegim lapjai között egy-egy sisakvirágot, amit a Tapolca forrásánál szakítottam le.”24 A pápai évekre visszaemlékezve az író felemlítette azt is, hogy mennyire tiltották neki a kártyázást. Később mégis megkedvelte a játékot, és többedmagával egy kártya-kódex megírására vállalkozott (938. tétel).

Jókai 1842-ben került Kecskemétre jogot tanulni és két évet töltött a városban. „Itt lett belőlem magyar író” - vallotta később.25 A jog mellett grammatikai kurzusra járt, s mint kiderült, a nyelvészet sokkal inkább érdekelte. Ezt könyvtárának megmaradt része is bizonyítja: szótárakat, nyelvészettel kapcsolatos munkákat szép számmal találhatunk benne, míg jogi témájú irodalmat alig.

Kecskeméten mélyült el barátsága Petőfivel, akivel „bámulói” voltak „a franczia romantikusoknak, azután Shakespeare-nek, Byronnak, Shelleynek.”26 Ennek egyik kedves emléke az a Shelley-kötet, amelyet feltehetően közösen használtak. Egyes vélemények szerint a könyv13