Hegyi Katalin: Titkok játéka. Válogatás Szentkuthy Miklós fényképhagyatékából (Budapest, 2009)

\ / // I /' f í\ l * - * ., I ' / J t ~ MŰVÉSZET! Építészet, festészet, szobrászat, mint elementa inspirationis. Sokkal jobban izgat, mint az irodalom - aminek nyilván megvan a maga lélektani oka. A képek konkrétak. Festészet, építészet, szobrászat, és mindjárt a zenét is ide vonom, kézzelfogha­tó és egyértelműen szívbe markoló dolgok. Szemben a nyelvvel, gondolatokkal, fogalmakkal. Minden, ami intellektuális, főleg filozofikus kifejezés, számomra bizonytalan: se közeli, se távoli igazságot, amit gondolatoktól elvárnék, nem kapom meg tőlük. Ennélfogva mindig távolságban tartottam maga­mat a szépirodalomtól, filozófiától... De a nyelvvel szemben a képzőművészeti alkotások nem hagynak kétségben, érzékileg azonnal megragadhatók, a valóság legbiztosabb üzenetei. Lombok, testek, istenek, vadak, virágok! Még az absztrakcióban is a színes, sziporkázó ecsetvonások vagy geometrikus vonalak! Az irodalom tehát gyakran azért nem elégít ki, mert az emberi nyelv szegényes ahhoz képest, amilyen gazdag a Nagytermészet billió, trillió formája - és bizony ezeket a végtelen változatosságú formákat, hiába is igyekszünk, pár millió szóval sem tudjuk nyomon követni. A nyelv szegényes és pontatlan akkor, ha fogalmakat akarok kifejezni, analizálni. Tehát a nyelv kétszeresen gyatra szer­szám: egyrészt nem tudja nyomon követni a természet, a valóság előbb említett billió árnyalatát, másrészt a fogalmakat se tudja matematikai pontossággal kifejezni. Ezzel szemben a képek, az ábrák közelebb állnak örök valóságigényünkhöz és örök igazság­igényünkhöz, a sokat áhított teljes igazsághoz és teljes valósághoz. És most nem merülök el az absztrakt festészet analízisében, de még az is valamilyen igazságot és valóságot fejez ki, és még mindig pontosabb, mint a nyelv. Azért is szeretem a képzőművészetet és a zenét, mert türelmetlen természetű vagyok, és a képek meg a zene rendkívül gyorsan érzékelhetők. Ránézek, hallgatom, és rögtön egy egész világ tárul ki előttem, figurák, tájak, katolikus legenda vagy valós történelmi jelenet, egy perc alatt érzékelve mindent. Frivolitások és hitvallások, 1988 Go Szentkuthy Miklós, 1963 nyarán Koffán Károly felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom