Hegyi Katalin: Titkok játéka. Válogatás Szentkuthy Miklós fényképhagyatékából (Budapest, 2009)
Eppinger Dóra és Szentkuthy Miklós, 1931 Mintha a kép baloldaláról fény sugározott volna Vivianra, amellyel Vivian egy ártatlan gyermek tiszta lelkiismeretével, egy angyali híradást fogadó madonna előre sejtett vértanúságával, egy okos asszony csöndes iróniájával néz szembe: hát jöjjön a fény, jöjjön, Isten az? vagy szerelem, vagy egyszerűen a világ fájdalmassága, a lemondás örök alkonyi glóriája? talán semmi más, mint férje, az a művészet, amelyet férje szeret, és amiért ő sem fog soha más művészetet szeretni, alázatos szolgája lesz ennek a művészetnek, melyből nem érzi kizártnak magát, bár férje, minden bárányos türelmessége és gyöngédsége mellett, oly gyakran és oly durván kizárja...- de nem baj - ez sugárzik a fénnyel szemben oly rezdületlen biztonsággal nyitott tekintetéből - nem baj, én szolgállak tovább. Körülötted Grecók fognak virágzani, Biancák fognak csalinkázni, Betták fognak saját testükből új Sienákat és Pármákat építeni telhetetlen utazó kedvednek, nem baj, én többet tudok, mint ti mind együttvéve, az alázat végtelen bölcsességében, a szerénység mindent-sej- tésében... Vivianban kisgidák és ügyefogyott báránykák végtelen-szűz szomorúsága egyesült asszír karvalynők hajthatatlan keménységével! Bianca Lanza di Casalanza, 1946-47 i8 Eppinger Dóra, 1930 körül Székely Aladár felvétele
