E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Fénykép-ikonográfia
1. KÉSZÜLT: Maria G rün 1913. március-május vége 2. FOTÓ: Winterberg Rudolf 3. MÉRET: a) 80 X 120 mm b) 125 X 162 mm c) 170 X 228 mm d) 179 X 231 mm e) 166 X 229 mm 0 155 X 256 mm g) 170 X 248 mm h) 178 X 230 mm i) 180 X 230 mm j) 150 X 230 mm k) 175 X 227 mm 4. LELŐHELY: a) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1993/l. b) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1993/2. c) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1993/3. d) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1994/1. e) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1994/2. f) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1995/1g) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1995/2. h) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1995/3i) Szalai István (Pécs) tulajdona j) MNM Történeti Fényképtár. Ltsz. 22183. k) dr. Simon Gábor (Budapest) tulajdona l) Biblioteca Judeţeană „Octavian Goga” (Cluj - Kolozsvár) 5. ELSŐ MEGJELENÉS: Az Érdekes Újság 1919. febr. 6. 5. sz. 3. 6. RÁJEGYZÉS: A Brüll Bertától származó a) kép hátoldalán idegen kéz írásával: „Ady Endre á Paris au Bois de Boulogne". A b) fotó alatt, a paszpartun Ady autográf ceruzaírásával: Nagyon igaz szeretettel Ady Endre Bpest 1914. márc. 19. A c) kép alatt, a paszpartun Ady autográf ceruzaírásával: Eleonora-Élias sors és bajtársamnak szeretettel 1916. május Ady Endre A d) kópia jobb alsó sarkában Ady autográf tintaírásával: Legkedvesebb kis húgának, Boncza Bertukának Endre bátyja. 1914. 27/IV. Az e) kép alatt, a paszpartun Ady autográf tintaírásával: Dr. Quittner Hildának paciensi s hálás baráti emlékezéssel. Ady Endre. Csúcsa 1917 aug. elején Az f) fénykép alatt, a paszpartun Ady autográf ceruzaírásával: Drága jó Nándor fiamnak Ady Bpest 1914. márc. Jő. A g) kép alatt, a paszpartun Ady autográf ceruzaírásával: Nyanyucinak - Ady 1914- ápr. 19. Az i) kópia jobb alsó sarkában Ady autográf ceruzaírásával: Havas Irénnek szeretettel Ady. A k) kép hátoldalán a felvétel készítőjének kézírásával: „Mgrün. 1913/V Winterberg Rudolf”; más kéz írásával: „hogy boldog legyen az újév!” 50. 7. MAGYARÁZAT: Ady, a szanatórium nyilvántartása szerint, 1913. március 7-től július 6-ig tartózkodott Maria Grünben. Hogy a felvételt Ady egyik ismerőse, Winterberg Rudolf készítette, arra Ady levelezéséből is következtethetünk: Winterberg 1914 januárjában Maria Grünből képeslapon (OSZK Kézirattára. Levelestár) nyugtatja meg Adyt: „ne izgasd magad a képek miatt, még ma fogok »6 darabot czímed- re elküldetni« - türelem, 14 napig tart.” Ernőd Tamás néhány hónappal később Adyhoz írt, Nagyváradon 1914. május 3-án feladott levelében (MTAK Kézirattára. Jelzete: K. 6/85.) a következő sürgető mondat olvasható: „Bandikám édes, a Winterberg Rudi-féle fénykép!!” A két levélidézet önmagában is bizonyítja, hogy a felvételt Winterberg készítette, amit csak megerősít Ady Hatvány Lajosnak 1913. április végén Grünből küldött levele (lásd Levelek Hatvány Lajoshoz. 1967.170-171., AEL 1983. 2. 207.), melyben Ady tudatja Hatvanyval, hogy az „ifjú Winterberg” ott van vele Maria Grünben. Nem tudjuk, hogy Winterberg mikor ment Grünbe, de Hatvány 1913. június l-jén Münchenből Adynak küldött leveléből (lásd AEVL 1956. 421.) kitűnik, hogy Winterberg akkor már Münchenben tartózkodott: „Winterberg mondja, Nagy Endre írja, hogy látszólag, színre összeszedted magad” - áll a levélben, amiből az is nyilvánvaló, hogy Winterberg nem sokkal korábban érkezhetett a bajor fővárosba. A kép tehát Ady grüni tartózkodásának kezdete (március 7.) és május vége között, feltehetően április végén készült. A c) kép ajánlásának címzettje Eleonora-Élias-Éli, azaz Máthé Eleonóra, l9ió-ban Adyval egy időben kezeltette magát a Városmajor Szanatóriumban, és szoros barátság szövődött közöttük. (Kapcsolatukról lásd Láng József: Ady utolsó szerelme. Napjaink 1977. 12. szám. 8.) Máthé Eleonóra visszaemlékezésében említi a fotót: „Van egy fényképem is Ady dedikálásával, Ady a fa előtt áll, mellette egy farönkön ugyanez a kalap. A kalap izzasztójában monogramja: A. E.” (EmlAE 1993. V. 668.) Éli az Adytól kapott „fekete művészkalapot" a PIM Művészeti Tárának (ltsz. R. 77. 8.) ajándékozta. Az e) fotó dedikációjában szereplő dr. Quittner Hildáról nem tudunk közelebbit. Az f) kópiát Ady Steinfeld Nándornak, „titkáráénak ajánlotta. A g) kép ajánlásának „Nyanyuci"-ja Sándor Lászlóné, Bella, egy Nagyvárad környéki gazdag földbirtokos felesége, akit Ady Maria Grünben ismert meg. Igen bizalmas, szoros kapcsolatuk 1913 nyarától 1914 nyaráig tartott, s azután sem szakadt meg. Az i) fotót Ady Havas Irénnek, a Nyugat titkárnőjének dedikálta. A k) kép szerepelt a Borda Antikvárium 2005. évi 23. árverésén, a katalógus 8283. tételeként. Az I) fotót közli Jon Brad 1975. a 96-97. oldalak között. Winterberg felvétele alapján Székely Aladár reprónegatívot készített (PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1993., mérete: 180 x 240 mm), amelyről fotókat sokszorosított, ezért egy-egy kép paszpartuján az ő névaláírása látható. A Révész-kötet (1925) belső előzéklapján szereplő fotó alatt ez áll: „Restaurálta Székely Aladár”. A kép egy időben készült az 51. számú fotóval. 136