Huber Beáta (szerk.): Két út egy pálya. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére (Budapest, 2019)
III - Függelék - Életrajzok
BESSENYEI FERENC 1919-2004 1919. február 10. Hódmezővásárhelyen megszületik Besenyi Ferenc és Boros Lídia öt fia közül o legidősebb, Ferenc Sándor. Gyermekkorában hegedülni tanul, énekel a hódmezővásárhelyi városi templom kórusában és játszik a Római Katolikus Ifjúsági Liga műkedvelő színielőadásain. 1939 Édesapja öngyilkos lesz, miután vállalkozása tönkremegy. 1940 májusa Első komoly színpadi szerepét alakítja; Mikszáth Kálmán A vén gazember című művét a Katolikus Liga adja elő. 1940 nyara A szegedi Nemzeti Színház, mely a hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben játszik, kóristának, mojd segédszínésznek szerződteti. 1940. szeptember 14-én mutatkozik be első igazi színházi szerepében; oz Ispánt játssza Ábrahám Pál Viktória című operettjében. 1940. december 28. Bessenyei Ferenc hangját oz egész ország hallhatja. A Magyar Rádió a szegedi színházból közvetíti a Selmeci bál című operettet, amelyben Galindsan ezredes szerepét énekli. 1942 A Miskolci Nemzeti Színház tagja lesz, jelentős alakításai: Claudius [Shakespeare: Hamlet], Bassanio [Shakespeare: A velencei kalmár), Peer Gynt [Ibsen] és Metternich (Rostand: A sasfiók). 1944 25 évesen a Nemzeti Színház szerződteti; szeptember 16-án Bánffy Miklós A nagyűr című drámájában debütál. Feleségül veszi Szederkényi Ada színésznőt. 1945 A háború után a Nemzeti Színház nem újítja meg szerződését, ahová Kiss Ferenc ajánlásával került be. Mentorát ekkor már háborús bűnökkel vádolják. A ciszterci gimnázium dísztermében rövid ideig működő Budai Színház tagja lesz, 1946-tól a Vígszínházban szerepel. 1946 nyara Hódmezővásárhelyen és a Magyar Színházban játszik. 1946 ősze Miskolcra szerződik. Megszületnek ikerlányai, Zsófia és Katalin. 1947. március 15. Életében először eljátssza Katona József Bánk iónjának címszerepét. 1947 szeptembere Dr. Székely György a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződteti; Móricz Zsigmond Boszorkány című darabjának ősbemutatóján Bethlen Gábor szerepében mutatkozik be, majd vidéki éveinek egyik legnagyobb sikerét, Lennie-t alakítja John Steinbeck Egerek és emberek című művében. 1947 novembere Szegeden vendégszerepei, majd leszerződik egy évadra. Fontosabb szerepei: Kent grófja (Shakespeare: Lear király], Szakhmóry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri], Zsupán (Strauss: Cigánybáró), Tartuffe (Moliére: Tartuffé], Straker Henry, a sofőr (Shaw: Tanner John házassága), Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok). 1949 Visszatér Pécsre, a társulatot ekkor már Szendrö József vezeti. 1950 A Nemzeti Színház tagja. Első jelentős sikerét Trenyov Ljubov Jarovaja című darabjában Svangya matrózként aratja. 1951 A Nemzeti Színházban is fellép a Bánk bán címszerepében, amelyet csaknem harminc éven keresztül több mint ötszázszor alakít. Eljátssza első filmszerepét a Gyarmat a föld alatt című alkotásban. Megismeri Váradi Hédit, akit tíz év együttélés után, 1961-ben feleségül vesz. 1952 Asztrov doktor Csehov Vánga óócs/jában és Kossuth Lajos a Fáklyaláng című Illyés Gyula-darabban. Mindkét előadást Gellért Endre rendezi, a vele való munkakapcsolat meghatározó a színész számára. 1953. március 15. Asztrov doktor és Kossuth Lajos megformálásáért Kossuth-díjat kap. 1953 Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékában Zubolyt alakítja a Nemzeti Színház margitszigeti előadásában. 1954 Pályája egyik legnagyobb sikereként Shakespeare Of/re/fójának címszerepét alakítja. A szakma és a közönség egyöntetű elismerése mellett az előadást a Nemzeti Színház évekig műsoron tartja. Még két alkalommal játssza a tragédia főszerepét: 1962-ben a Nemzetiben és 1973-ban a Madách Színházban. Érdemes Művész díjjal tüntetik ki. 1955 Adóm Madách Imre Az ember tragédiája című müvében. Ezt követően 1994-ig még tíz különböző Tragéó/a-elöadásban szerepel. Othello megformálásáért megkapja második Kossuth-díját. 1956. január 20. Dózsa Györgyöt alakítja Illyés Gyula drámájában. Október 20-án eljátssza Németh László Galilei című művének címszerepét. A kiélezett politikai helyzetben elementáris erővel hat az előadás. 1956. október 23. A Bem szobornál a Szózatot szavalja, október 31-én megválasztják a Nemzeti Színház Forradalmi Bizottsága elnökének, november 20-án, egyetlen színművészként, a Kodály Zoltán vezette Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának tagja lesz. A forradalom leverése után színházában megszakítás nélkül játszhat tovább, egy évig azonban részleges szilenciummal sújtják; nem dolgozhat a rádióban és eltiltják a filmezéstől. 178 ♦ KÉT ÚT, EGY PÁLYA, 100 ÉV
