Huber Beáta (szerk.): Két út egy pálya. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére (Budapest, 2019)

II - Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós - Két út, egy pálya - Gábor Miklós - Tudatosság és ösztönösség

120. Alceste szerepében Márkus Lászlóval I Moliére: A mizantróp I Madách Kamara, 1971 A harmadik vagy negyedik előadáson - mert nem találtam a helyem, és mert egyik próbám emléke visszatért - dadogni kezdtem. Partnereim azt hitték, megörültem. Magam is megijedtem: ha az első jelenetben dadogok, dadognom kell végig, az egész darabban, és fogalmam se volt, mi sül ki ebből a továbbiakban! Végig kellett csinálnom. Vámos a szünetben fejcsóválva, az agyalágyultaknak kijáró tapintattal kérte, hogy ilyesmit többé ne csináljak. Igaza volt. De ma már tudom, hogy ha kedvem és energiám elég, ha időben eszembe jut, ha még időben megnyerem elképzelésemnek Vámost, ha pillanatnyi ötletem mélyére hatolok, ha úgy érzem, hogy megéri a fáradságot, ha lett volna merszem vállalni az olcsóság vádját: Alceste igazi lett volna dadogósan, és meghozta volna a sikert is. Gábor Miklós: Kos a mérlegen. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.175. GÁBOR MIKLÓS * 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom