E. Csorba Csilla: A kamera poétája. Adré Kertész-fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: A kamera poétája. André Kertész fotói a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben / Csilla E. Csorba: The Poet of the Camera Photographs by André Kertész in the Collections of the Petőfi Literary Museum
A helyszínek mellett Ady szokásait is bemutatták a képek, így például azt, hogy szállodai szobájában a költő déltájig nem mozdult ágyából: „Magyar és francia lapokba temetkezve még az ágyában találom. Az éjjeli szekrényen fekete kötésű bibliája s mellette reggeli itala: egy korsó hideg sör. Amikor megérkezett és kofferjéből holmijait kicsomagolta, éjjeli szekrényére kitette a bibliát.”33 A szerző jogosan szól arról, hogy amit könyvében megmutat, nem teljesen azonos a húsz év előtti állapottal: „Most, hogy Kertész barátommal, ezzel az igazán nagy művésszel, könyvemhez a fényképfelvételeket készítettük, sokszor végigjártuk azokat a helyeket, merre Ady Párisban megfordult. Soknak nyomát eltörölte az idő már akkorára is, mikor a háború után Párisba kerültem. De érintetlenül áll szállója a diák-negyedben, ahol hónapokon át lakott. A Luxembourg- kert környékén olasz vendéglő lett Ady kis Medicis-kávéháza, de él platánjaival a gyönyörűséges kert, az ételgyár is eregeti margarinos sültjei illatát, a Café Cluny átrenoválva várja a költőket és fent a Boulevard Villiers-n túl a Rue de Lévis élete alig változott. Talán csak színesebb és még lármásabbá nőtt a ház köré, ahol Léda lakott és a piaci árusok áradatában az utca sarkán még egy kis kecskenyájjal is találkoztunk.”34 Feltehetően Kertész kezét (kompozícióit) megkötötték Bölöni részletes kérései, leírásai, nem egyszer illusztrálni volt kénytelen az elé tett szöveget35 A riport, életkép, illusztráció műfajú sorozatból - véleményünk szerint - a költő kávéházi asztalának megrendezett felülnézeti képe, a Luxembourg-kert kerítésének árnyékcsíkjai között ballagó magányos férfi, a Monceau kocsma előtti széles járda távlatos képe, a Panthéon lépcsőinek mértani rendje, a kecskéivel házaló pásztor életképe, a Luxembourg-kert székei között merengő fiatalember André Kertész Párizs- képeinek remekei közé sorolhatók. A Bölöni-könyv Kertész közreműködésével az évtizedek során az Ady-hívők valódi nemzeti „emlékezethelyévé” vált, mentális térképként funkcionált, amelyen a valós és imaginárius, a jól ismert versek, az életrajzot színező történetek metaforikus kapcsolatba léptek a keletkezésük idejét és helyét megidéző fényképekkel. 48
