E. Csorba Csilla: A kamera poétája. Adré Kertész-fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből (Budapest, 2019)

E. Csorba Csilla: A kamera poétája. André Kertész fotói a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben / Csilla E. Csorba: The Poet of the Camera Photographs by André Kertész in the Collections of the Petőfi Literary Museum

Kertész első világháború után készült fotóinak egyik fontos témája a mozgás, az ugrás, a mozdulat. Az elmúlt évek művészettörténeti kutatása tárta fel a fotós és az ekkori képein modellként is megjelenő Jenő öccse szoros kapcsolatát a 20. század elején divatossá váló Freikörperkultur mozgalommal, a sportos életvitellel, s a test felszabadulását hirdető mozdulatművészettel.9 A ruhátlanul ábrázolt, tájban megjelenő férfialakok, az ugró, szinte repülő mozdulatok arról tanúskodnak, hogy Kertész festő barátai révén benne élt a kortárs művészeti áramlatokban, legyen az képző-, fotó- vagy mozdulatművészet. Elsősorban a Szőnyi-iskolához tartozó ismerősei, Korb Erzsébet, Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos festményeinek klasszicizáló törekvései, mitológiai kompozícióik hatása mutatható ki fényképein. Aba-Novák Vilmossal, Zilzer Gyulával, Czumpf Imrével, Kernstok Károllyal való kapcsolatáról az 1920-as évek elején készült portréi is vallanak.'0 Szerelme, későbbi felesége, Salamon (Saly) Erzsébet Jaschik Álmos szabadiskolájában rajzolni tanult, s táncórákat is vett. Kertésznek az 1910-20-as években szerzett tánc-és mozdulatművészeti tapasztalatai egészen 1936-ig, az Egyesült Államokba költözéséig számos képén kimutathatók.

Pest környéki barangolásainak emlékeit több budafoki, budaörsi, törökbálinti, szigetbecsei, dunaharaszti, esztergomi életkép, utcarészlet rögzíti. Gyűjteményeinkben egyetlen korai magyarországi felvétel található, egy budaörsi tájrészlet 1924-ből. A képet a szakirodalomban Budafoki borospincék, illetve Borospincék címen tartják számon, erre vonatkozó topográfiai támpontot azonban nem leltünk, s az 1919-es dátumot is korainak véltük." A Kassák Múzeum gyűjteményében található korabeli nagyítás hátoldalán olvasható, feltehetően Kertész kézírásával, a „Budaörs, 1924” datálás, ezt fogadtuk el mérvadónak. E fényképen a kivárt pillanat kertészi elve találkozik a kassáki absztrakció és geometrikus látásmód ismeretére valló kompozícióval, amely megelőlegezi a későbbi évek felülnézetből készített városképeit, új szellemű fotókban megmutatkozó kísérletező kedvét.

24