Kovács Ida (szerk.): Ottlik képeskönyv (Budapest, 2013)

Tandori Dezső: Ottlik Géza „rejtélye”

Tandori Dezső 1958-ban. Bevettem Tandorit a nagy négyszer-száza- sunkba. Ő nem tudja. Utánpótlás, ,,, Jó csapatunk volt; nagy négyszer-száza- sunk, Rónay - Nemes Nagy - Mándy - Pilinszky, (PÁLYÁKON. A VALENCIA-REJTÉLY) Nyaranta, tavasszal, kijöttek hozzánk helyiérdekűvel, hogy tartsák bennünk a lelket, hoztak új verset, Ágnes, Jancsi, cédulákon ,., amiket merített papíron, ciceróból szedve nem fognak kinyomtatni, Iván hozott új novellát, lila szalagos, kicsit öregecske írógépen, egyetlen példányban legépelve, előadókról, társszerzők­ről - amit ugyanúgy soha, soha, soha ki nem nyomtatnak, a mi életünkben már soha... csak éppen az ember gyanította, hogy Mándy Iván száz évek múlva még mindig Legenda lesz: Olvasandó, ahogy a régi térképeken áll - és fontos jelma­gyarázat. Hogy kiismerd magad a terepen, olvasó, létezésed terepén... (PÁLYÁKON. A VALENCIA-REJTÉLY)

Next

/
Oldalképek
Tartalom