Kovács Ida (szerk.): Ottlik képeskönyv (Budapest, 2013)
Tandori Dezső: Ottlik Géza „rejtélye”
De énvelem tisztázódott legvégül az is, hogy az a hipotetikusan létező másik ember se cselédnek, se parancsnoknak, hanem kizárólag arra kell neked, hogy legyen. De arra nagyon. Van olyan. Ez kitűnik világosan, amikor a nemalaptalan várakozásaid spektrumából hiányzik a vonala. Reggelente. (BUDA) 68
/