Ambrus Lajos - Prágai Tamás: Mészöly Miklós - Hang-kép-írás 1. (Budapest, 2006)

Kijegyzések 1968-ból

A kötőszavak, határozószók agyonlucskosítják a prózánkat.

Felidézni - nem beszélni róla. Prózánk ebben bűnöz legtöbbet.

A felidézés - nem grammatikai, hanem hatás- és idő-élmény szempontjából - csak jelen-időt ismer. Az így értelmezett jelenidőnek csak nagyon módjával van szüksége kötőszavakra, határozószókra. A maguk elkerülhetetlen helyén kell hangsúlyt adni nekik. Célzatos bőségükkel is lehet a felidézés jelenidejét szolgálni (Faulkner) - de ez már bravúr: a monotónia kelti azt a hatást, hogy amit agyon-használ, éppen az nincs jelen.

S éppen akkor lesz hangsúlyosan jelen, ha elmarad.

Nem egyszer volt, hol nem volt - egyszerűen volt. Vagyis: van.

49