Ambrus Lajos - Prágai Tamás: Mészöly Miklós - Hang-kép-írás 1. (Budapest, 2006)

Kijegyzések 1968-ból

1968.

Kijegyzések az 1967" feliratú fehér füzetből (dátuma 1968)

Szkeptikus vagyok, nem tudok kegyetlen lenni.

írás közben mindig akkor kapok erőre, mikor olyas miről beszélek, olyasmire próbálok utalni, amiről semmit sem tudok. A művészet eleve „bizonytalanra megy”. Ha tudom, már nem szívesen írom. Persze, azért muszáj. Sajnos. Az volna gyönyörű, ha írás közben, szótól szóig, mondattól mondatig - mint a zseblámpafény - világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten azt, ami éppen a mi tettenéréseinktől lesz azzá, ami. Okosságunk, elfogultságaink, rögeszméink, hiteink, túlbuzgó képzeletünk azonban reflektorral világítja be előre az utat... Jóistenné kell lennünk, menthetetlenül. Csinálnunk kell a világot, s nem tetten- érnünk. Semmire nem vágyom úgy, mint tiszta tudattal lenni - ha ezzel pillanatokra is - em- léktelenül. És erre visszaemlékezni; párhuzamba állítva okosságommal, elfogultságaimmal stb. Realistának lenni - már amennyire lehet: zseblámpával szubjektivizálni, nem reflektorral.

Legyünk szerények.

47