Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - Kürthi Sári beszél Fedák Sárihoz fűződő kapcsolatáról. Budapest, 1958. május 23.
lesem a stukákat”. Akkor mondta Egyed Zoltán,5 akivel véletlenül találkoztam, hogy légy szíves, mondd meg ennek az öreg hülye barátnődnek, hogy hagyjon föl a nyilatkozataival. Ha színésznő akar maradni, hagyjon föl a politizálással. De hát ő nem hallgatott senkire. Ő a saját agya után indult. Ő a nagyokos. Mert ő mindig azt hitte, hogy ő okos. Most mit történt? Nála vagyunk, én és a barátnőm. Ő a fürdőszobában. Ekkor már erősen dúlt kint a hitlerizmus Németországban. A rádió szólt a Zsazsának a lakásán, s bemondta, hogy egy nagy merénylet történt Németországban, Berlinben Hitler ellen.6 Zsazsa kiugrott a kádból, rohant egyenesen a telefonhoz, föltárcsázta az izét, a hogyhívjákot, az itteni német követet, aki akkor Wesenmayer7 volt, s a következőt mondta: Hier spricht Sári Fedák. Wer dort? Sandschaft. Ich bitte um Gottes willen was ist mit mein Führer passiert? Lebt er? Szorul szóra ezt mondta. A válasz, hogy igen. Erre megnyugodott. Most kérem, ő a könyvét természetesen nyugodtan írta. Ebben nagyban segített neki a soproni születésű, kitűnően németül beszélő Harsányi Rezső.8 Segített neki németre fordítani ezt a magyar könyvet. Közben Budapestre érkezett a fivérének a fia, a Fedák István,9 akit ő Halléban taníttatott. És az is segített a Zsazsának ennek a könyvnek a szerkesztésében. Természetesen akkor már sajnos itt erősen uralkodott a német ügy. Ugye. Hogy úgyszólván már itt is voltak félig-meddig. [1944. március 19-én bevonultak Budapestre a németek.] Természetesen ezek után Párizsból a mi magyar követünk egy levelezőlapot írt a Fedák Sárinak a következő tartalommal. Levelezőlapon! Fedák Sári. Lakás. Kérem, ne írjon. Vallani] F[rigyes] Ez volt a követ úrnak a búcsúlevele, és így lett Fedák Sáriból - követné. Ugye. 5 Egyed Zoltán (Válaszút, 1894. ápr. 19.-Bp., 1947. jún. 8.): lapszerkesztő, kritikus. Színikritikái 1921-től többek között a Reggelben és az Esti Kurírban jelentek meg. 1924-től rendszeresen írt a Színházi Életbe. 1938-1944 között a Film Színház Irodalom című hetilap főszerkesztője volt. Fedák Sárival jó viszonyt ápolt. 6 1944. július 20-án hajtotta végre Hitler elleni sikertelen merényletét Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke. A támadás kudarcba fulladt; de von Stauffenberg és a gyilkosságot megtervező összeesküvők a Walkűr-hadművelet során megkísérelték átvenni a hatalmat Berlinben. Mivel a Führer életben maradt, a puccskísérletet könnyedén meghiúsították. 7 Veesenmayer, Edmund (Bad Kissingen, 1904. nov. 12.-Darmstadt, 1977. dec. 24.): német közgazdász, a Harmadik Birodalom diplomatája. Adolf Hider 1944. március 19-én (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetének és teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezte ki; a Wehrmächten kívül minden megszállóerő felett ő rendelkezett. 8 Harsányi Rezső (Acsád, 1886. ápr. 9.-Bp., 1971. júl. 19.): színész. A színiakadémiát 1908-ban végezte el. 1908-1911 között a Vígszínház, 1912-ben az Új Színpad, 1912-től 1918-ig a kolozsvári színház tagja volt. 1918-tól a fővárosban: a Belvárosi Színházban (1918-1923, 1925-1927, 1932-1933), a Renaissance Színházban (1923-1925), az Új Színházban (1929-1930, 1931-1932) szerepelt. 1934-ben, rövid ideig a Kamara Színház élén állt. Szerepelt a Royal Színházban (1935-1936), a Városi Színházban (1940), az Új Magyar Színházban (1943-1944) is. 1946-1948 között a Belvárosi Színház, 1955-től 1957-ig a József Attila Színház tagja volt. 9 Fedák István - Fedák Sári bátyjának gyermeke. Először 1927-ben került neve a hírekbe, amikor tettíeg in- zultálta Feld Mátyást, aki Fedák Sárira gúnyos megjegyzést tett a kettejük között folyó per egyik tárgyalásán. A lapok szerint a fiú gépészmérnökjelölt volt ekkor, s Münchenben tanult. 216
