Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Dr. Gyuritza66 Berger Vilma67 Szeptember Újból a Városi Színház vendégszerepléséről tettek ajánlatot. Vass miniszter68 Hevesi Sándor! Nemzeti Színház: szó sincs róla!69 Október 4. NYÍREGYHÁZÁN70 5. Cigánybáró - Zsupán 6. Elnémult harangok - Pópa 6. du.: Cigánybáró 7. este: Cigánybáró A színügyi bizottság következő ülésén újra felvetődött a szegedi színház igazgatójának menesztése. Palágyi a kritikákra válaszul lemondott és átadta a színházat Andor Zsigmondnak. Közben Faragó Ödön is beadta pályázatát. Végül számos fellebbezés után Andor Zsigmond vette át a színházat. (MNL Csongrád Megyei Levéltár Szeged Város Tanácsának iratai 1241 - 4486/1923) 66 Gyuritza Sándor, dr. (Makó, 1859. dec. 6.-Szeged, 1936. nov. 10.): Szeged város tiszti főorvosa, a szegedi Képzőművészeti Egyesület elnöke. 67 1915-ben a feministák szegedi egyesülete nőtisztviselők szakosztályának titkára. 1924-ben a szegedi Színházi Újság szerzőjeként bukkan fel neve. 68 Vass József (1877-1930. szept.): kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus. 1922. június 16-tól népjóléti és munkaügyi miniszter. 69 Hevesi Sándor (Nagykanizsa, 1873. máj. 3.-Bp., 1939. szept. 8.): rendező, színházigazgató, kritikus, író, műfordító. 1922-től 1932-ig a Nemzeti Színház igazgatója. Faragó talán rendezőként és színészként szeretett volna a Nemzeti Színház társulatához szerződni. 70 A Nyírvidék 1923. szeptember 30-án első oldalán tudósította olvasóit a Városi Színház ünnepélyes megnyitásáról a színi évad kezdetén, mely alkalmából Johann Strauss operettjét, A cigánybárót adják elő Pásztor Ferike, a budapesti Városi Színház művésznője és Faragó Ödön, a kassai Nemzeti Színház igazgatójának vendégszereplésével. A hirdetmény szerint Faragó nemcsak Zsupán szerepét játszotta el október 6-án, az aradi vértanúk emlékezetére bemutatott Rákosi Viktor-Malonyai Dezső Elnémult harangok című színműben is fellépett. „Az érdeklődés természetszerűleg sok mindenre kiterjed. Reá irányult a figyelem a vendég- művészekre, a társulat régi és új tagjaira, a kórusra és zenekarra egyaránt. Pásztor Ferike és Faragó Ödön vendégművészek játékát a legszebb dicséret megnyilvánulásával fogadta a telt nézőtér. Pásztor Ferike csengő koloratúrája magas művészi tudásról tett bizonyságot. Faragó Ödön játéka maga volt az élet, a lüktető elevenség” - számolt be a napilap a megnyitó előadásról. (Nyirvidék, 1923. október 7., 4.) „Rákosi Viktor szomorú aktualitású színműve került előadásra szombaton Faragó Ödön felléptével. A kiváló vendégművész nagyszerű alakítást nyújtott Todoreszcu Tódor szerepében.” (Nyírvidék, 1923. október 9., 4.) 71 „Az Apolló-kabaré félévi hányattatás után végre ismét révbe jutott. Az Eskü téri Helikonban talált végleges elhelyezést, s a múlt szombat este meg is nyitotta kapuit. Első műsora a szenzáció erejével hatott, valóban, minden száma művészi, ízléses és pompás volt” - lelkesedett a Színházi Élet az 1923. november 17-én megtartott premierről szóló írásban. (1923/48, 23.) A kritika hosszasan részletezi az előadás létrehozóinak 356
