Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - Szépasszony kocsisa - Fedák Sári Móricz Zsigmond színművében. Magyar Színház, 1929

Tilda, szobalány: Gaston Márta Juszti, kis cseléd: Faragó Erzsébet Ferkó, huszár: Dávid Mihály Öreg béres: Kabók Győző Kertész: Sándor Jenő

Az előadás jó kritikákat kapott, csak éppen a közönség nem volt rá kíváncsi, s a harmadik előadáson már alig volt néző. Móriczot azonban nem keserítette el a sikertelenség, és szeptember 18-án ezt jegyezte fel naplójába: „Hogy a Szépasszony megbukott - jövő pénteken új premier van, s Fedák visszamegy az operettbe, mert avval 5000 dollárt tud keresni két hónap alatt, nem is való neki a dráma - nagyon sürgőssé lett nálam egy új darab.”2

A művet mégsem vették le ekkor, harmincegy alkalommal játszották. Utoljára 1930. október 15-én adta elő a Magyar Színház társulata.

A Móricz-bemutató előkészületeinek fontos dokumentuma Fedák Sári Bródy Istvánnak küldött levele, melyben a színjáték előkészületeihez adott tanácsot. Fedák hangsúlyozta, hogy - mint a darab főszereplője - ő is vállalkozónak tekinti magát. (Sajnos, azt nem tudjuk, hogy milyen szerződést kötött Bródyval, azaz, hogy valóban a bevételtől függött-e gázsija, ahogyan ez a mondat sugallja...)

Ennek a levélnek a hangneméhez nagyon hasonló volt a színésznő magyar színházbeli első megnyilatkozása. Ezt Móricz Zsigmond feljegyzéseiből ismerjük: Na hát mi lesz. Pista. A fenébe. Mire veted a fejed. Kell neked Magyar Színház. Kell neked direktorság. Két hónap múlva sírva mégy ki belőle. A gatyád itt hagyod, fiam. Mindenki nevet: Ez a Zsazsa, az az aranyos Zsazsa. - Itt mi hárman vagyunk vállalkozók. Az író, a színház, meg én. Mi kockáztatunk. [...] A tiszaháti magyar kisvállalkozók nagy hangja. Meglehetős elbizakodottsággal feleresztve. A sikerember bátorsága és a kurtanemes világ lármája.”3

2 Móricz Zsigmond: i. m., 559.

3 Móricz Zsigmond: i. m., 488.

504