Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
démiát végzett, „ajándékba kapta” apjától ezt a művet. Lili a címszerepet akarta eljátszani. Móricz ugyanis Csibe figuráját történelmi szituációba, Bethlen Gábor korába helyezte. Lili a hóna alatt vitte a színjátékot, azzal hogy ő a Boszorkány. Leszerződött Pécsre, mert abban reménykedett, hogy színre visszük Móricz Zsigmond ismeretlen színművét. Be is mutattuk. Az volt a szerencsém, hogy Bethlen Gábor figuráját Bessenyei Ferencre46 oszthattam, akit a színészegyesületi iskola elvégzése után szerződtettem. Ennek az előadásnak az az érdekessége, hogy az eredeti változat csak Pécsett került színre, mert később Móricz Virág47 Thurzó Gáborral48 társulva átdolgozta, és 1966-ban Kecskeméten előadatta.49 Ekkor rendeztem meg William Shakespeare Szeget szeggel című művét, melynek 1947. december 22-én volt a premierje. Ez sem valódi ősbemutató persze, de Magyarországon utoljára 1927-ben a Nemzeti Színház játszotta Hevesi Sándor rendezésében és fordításában - négy előadásban. Magyarországon ezen a négy előadáson kívül ez a darab nem ment. Érdekes volt ez a bemutató, a későbbi debreceni igazgatóval, Horváth Jenővel50 a főszerepben. Pécsről 1948. februárban kellett eljönnöm. Per, foglalás, árverés... Minden, ami belefér, az benne volt. Ezt követően, 1947 és 1949 között gyakorlatilag nem volt állásom. Illetve Vár- konyi Zoltán51 Kis Kamarájában dolgoztam 1948-1949-ben. Még a Nemzetiből ismertem Várkonyit, s amikor megkapta az Andrássy út 69. szám alatti házban lévő színházhelyiséget, hogy üzemeltesse, elmentem hozzá azzal, hogy biztosan szüksége van az új játszóhelyen egy 46 Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. febr. 10.-Lajosmizse, 2004. dec. 27.): színész. Pályáját 1940- ben Szegeden kezdte, 1942-től Miskolcon, 1944-ben a Nemzeti Színházban játszott. 1945-ben a Budai Színházban lépett fel. 1945-1946-ban a Vígszínház tagja. 1946 tavaszán Hódmezővásárhelyre, ősszel Miskolcra, 1947-ben Pécsre, 1948-ban Szegedre, 1949-ben ismét Pécsre szerződött. 1950-ben visszakerült a Nemzeti Színházba, ahonnan 1981-ben ment nyugdíjba. 1963-1967 és 1973-1980 között a Madách Színháznak volt a tagja. 47 Móricz Virág (Bp„ 1909. szept. 23,-Bp., 1995. szept. 9.): író. Móricz Zsigmond legidősebb leánya. A budapesti egyetemen 1932-ben művészettörténetből és esztétikából szerzett oklevelet. Édesapja Rokonok című regényéből írt színdarabját 1983-ban a Játékszínben mutatták be. 48 Thurzó Gábor; Rutterschmidt Károly (Bp., 1912. márc. 26.-Bp., 1979. febr. 7.): író, kritikus, műfordító. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar-német szakon. 1945-ig több irodalmi lap munkatársa. 1945-1949 között a Művész Színház, 1951-től a Hunnia Filmgyár, 1961-től a Magyar Televízió dramaturgja volt. 49 Móricz Zsigmond Boszorkány című művét Móricz Virág átiratában 1966. december 2-án mutatta be a Katona József Színház Kecskeméten. Thurzó Gábor neve nem szerepel a színlapon. 50 Horváth Jenő (Bp., 1921. máj. 16.-Bp., 1994. dec. 21.): rendező, színész. A színiakadémiát 1944-ben végezte el. Pályáját Debrecenben kezdte (1944-1945), majd Pécsett lett színész és rendező (1945-1946; 1947-1948). Szegeden 1949 első felében, Debrecenben 1949-1950-ben volt igazgató. 1950-1951-ben az Úttörő Színházban, a Madách Színházban, 1953-1954-ben Győrött, 1955-1957-ban Szegeden rendezett. Az 1956-os forradalom után bebörtönözték. Pályáját 1960-1963-ban Egerben, 1964-1966-ban Kaposváron, 1967-1969 között Veszprémben, 1972-1981 között Szolnokon folytatta. 1986-tól három évig Kecskeméten működött; de számos fővárosi és vidéki meghívásnak is eleget tett. 51 Várkonyi Zoltán (Bp., 1912. máj. 13.-Bp., 1979. ápr. 10.): színész, rendező, színházigazgató. 1945-től 1949- ig a Művész Színházat vezette. Bővebben lásd a 91. oldalon! 317
