Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.

játszotta Shylockot, Portia Bulla Elma74 volt. Básti75 Bassanio, és én voltam Gratiano. [William Shakespeare A velencei kalmár című színjátékát 1936. október 2-án, Seribe Az egy pohár víz című vígjátékát 1937. január 21-én mutatta be a Művész Színház.] Gajdó Tamás - Ezt az előadást maga Bárdos rendezte. Békássy István - Igen, ahányszor rám nézett, mindig mosolygott. Nagyon hízelgett neki az, hogy felfedezett egy új prózai színészt, akit ráadásul az operettből hozott. Gajdó Tamás - Bárdos élvezte, amikor valami ilyesmi történt? Megnőtt az önbizalma? Békássy István - Hát igen. Ha találkoztunk az utcán, úgy nézett rám! Volt benne vala­mi gyöngédség, olyan volt, mint amikor a felnövésben lévő gyereket a papa nézi. Volt benne valami nagyon kedves. Gajdó Tamás - Arra vissza tud emlékezni, hogyan vezette a próbákat? Békássy István - Először is Kürti Pál76 beállított mindent, kétségtelen, hogy Bárdos elő­zetes instrukciói alapján, mert befejezett tervvel jött. Kürti vezette a rendelkező próbákat. Egy bizonyos ponton, amikor odáig jutottunk, hogy nyersen megvolt minden, de már va­lahol volt benne hangsúly a szereplők között, tehát kialakulóban voltak a karakterek és a viszonyok, Bárdos lejött, megnézte, tárgyalt Kürti Pállal, bizonyos korrekciókat rendelt el, újabb instrukciókat adott, és aztán megint nem láttuk egypár napig. Aztán újra jött, és ezt megismételte, amíg teljesen át nem vette a próbákat. De akkor is mellette állt Kürti, és ő Kür­tivel mint a vezérkari főnök az adjutánsával úgy bánt, és Kürti közvetítette az instrukciókat, Bárdos jóváhagyta, vagy néha beleszólt a nézőtérről. Gajdó Tamás - Sosem játszott elő? Békássy István - Nem!!! Ö nagyon vigyázott arra, hogy ő nem színész, ő irodalmár, ő fölfedező és kreátor. Gajdó Tamás - És arra sem emlékszik, hogy a színészeknek megmutatta, hogyan hang­súlyozzák a mondatokat? 74 Bulla Elma (Selmecbánya, 1913. aug. 26.-Bp., 1980. máj. 14.): színésznő. 1925-ben Max Reinhardt bé­csi színiiskoláját végezte el. 1926-1931-ben Ausztriában és Németországban játszott. 1934-1938 között a Belvárosi Színház, 1938-1940-ben, 1942-1943-ban és 1944-ben a Vígszínház, 1941-1942-ben a Madách Színház, 1943-1944-ben az Új Magyar Színház tagja volt. 1945-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött, de játszott a Vígszínházban és a Művész Színházban is. 1951-1980 között A Magyar Néphadsereg Színházában, illetve a Vígszínházban lépett színpadra. 75 Básti Lajos (Keszthely, 1911. nov. 17.-Bp., 1977. jún. 1.): színész. 1935-ben szerzett diplomát a színiakadé­mián. 1935-1937-ben a Belvárosi Színház, 1937-1940-ben a Vígszínház, 1940-1941-ben a Magyar Színház tagja. Többször behívták munkaszolgálatra, közben könyvkiadásból és írásból tartotta fenn magát. Hangle­mezt készített; Ady Endre, Babits Mihály, Verhaeren verseit szavalta. Fellépett a baloldali művészek irodalmi rendezvényein. 1945 tavaszán a Művész Színházba került, majd megalapította a mindössze egyetlen műsort bemutató Arizona Irodalmi Varietét. 1945-1968 között és 1972-től 1977-ig a Nemzeti Színház, 1968-1972 között a Vígszínház tagja volt. 76 Kürti Pál (Bp„ 1897. aug. 4.-Bp., 1966. nov. 17.): színikritikus, dramaturg, rendező. Első írása 1919-ben Kárpáti Aurél Új Idők című lapjában jelent meg. 1924-1939 között a Nyugat színikritikusa volt. 1926-ban a Belvárosi Színházban rendezett. 1931-1932-ben az Új Színház dramaturgja. 1933-tól 1939-ig a Belvárosi Színház dramaturgja és rendezője. 1936-1938 között a Művész Színházban, 1938-ban a Városi Színházban is rendezett. A zsidótörvények miatt nem kapott színházi szerződést, s 1945 után már nem tudta színházi karrierjét folytatni. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom