Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.

Igazgató úr, a kártyaszobában ül a Salamon Béla,69 az egész biztos nem ilyen szép, mint én vagyok. Szerződtesse azt! És megfordultunk, és kétfelé mentünk. Bárdos, aki nagyon érzékeny ember volt, és a humorérzéke limitált volt, fölhúzta az orrát és otthagyott engem. Másnap megszólalt a telefon, Brachfeld György,70 Bárdos gazdasági igazgatója hívott, és azt mondta, hogy nagyon szeretné, ha bejönnék a színházba tárgyalni, mert van pár szerep, amit eljátszhatnék. Hát én persze boldogan mentem. Miután megállapodtunk, először az Egy pohár vízben léptem fel Masham hadnagy szerepében. Góth Sándor volt Bolingbroke, Mezei Mária71 és Lázár Mária72 főszereplésével. Góth, Békássy, Mezei, Lázár - ez igen jól nézett ki villanyvilágítással a bejárat fölött, ami azért egy kicsit arrébb volt, mert a Nagymező és az Andrássy út sarkán világított. Nagyon boldog voltam, nagyon nagy öröm volt ott lenni. A következő darab... Nem! Rosszul mondtam: az első darab A velencei kalmár volt, Gellért Lajos73

69 Salamon Béla (Beregrákos, 1885. márc. 4.-Bp., 1965. jún. 15.): színész, színházigazgató. Színészi pályáját 1913-ban a Royal Orfeumban és a Royal Sörkabaréban kezdte. Kisebb kabarék után 1923-1931 között a Terézkörúti Színpadot igazgatta. 1933-1934-ben a Komédia Orfeumban, 1934-1938-ban a Terézkörúti Színpadon játszott. A zsidótörvények miatt 1940-1944 között csak az OMIKE Művészakció előadásain szerepelhetett. 1945-től ismét rendszeresen játszott varietékben. 1951-ben a Vidám Színpad szerződtette.

70 Brachfeld György (?, 1903 körül-Bp., 1943. jún. 17.) Bárdos Artúr sógora. Kezdetben kereskedő, majd a Belvárosi Színház titkára volt. 1936-ban a Művész Színház adminisztratív igazgatója lett. Saját neve alatt megjelent Új versek (Bp., 1917) című kötete. Benedek György néven számos verses és prózai fordítást tett közzé.

71 Mezei Mária; Mezey (Kecskemét, 1909. okt. 16,-Budakeszi, 1983. ápr. 20.): színésznő. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. 1931-ben Sebestyén Mihály miskolci társulatában kezdte pályáját. 1933-1934-ben Pécsett játszott. 1935-1939 között a Belvárosi Színház, 1939-1948 között a Vígszínház tagja, de másutt - Kamara Színház, Madách Színház - is fellépett. 1944-ben, a német megszállás idején nem vállalt fellépést. 1946-ban a Belvárosi Színházban szerepelt. Ezt követően a Fővárosi Operettszínházban (1949-1956) és a Vidám Színpadon (1949-1953) lépett színpadra. 1956-ban a Madách Színház, 1962-ben a Petőfi Színház, 1964-ben a Nemzeti Színház szerződtette. 1970-től, súlyos betegsége miatt, nem játszott.

72 Lázár Mária (Herkulesfürdő, 1895. ápr. 18.-Bp., 1983. ápr. 18.): színésznő. 1915-ben az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett oklevelet; Szegeden kezdte pályáját. 1921-ben a Vígszínház szerződtette, ahol 1944-ig rendszeresen fellépett, de a Fővárosi Operettszínházban, a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész Színházban, a Madách Színházban és az Új Magyar Színházban is játszott. 1945-ben a Belvárosi Színházban, 1946-ban a Madách Színházban, 1947- ben a Művész Színházban, 1948-ban a Magyar Színházban és a Madách Színházban jutott feladatokhoz. 1950-1961-ben, majd 1965-1975 között a Madách Színház tagja volt.

73 Gellert Lajos (Irsa, 1885. nov. 5.-Bp., 1963. jan. 28.): színész, író. 1907-ben elvégezte a színiakadémiát; Pécsre szerződött, majd a Thália Társasághoz került. 1908-1909-ben a kecskeméti társulatban, 1910-től a Kamarajáték előadásain, 1912-ben az Új Színpadon szerepelt. 1916-tól a Modern Színpad, 1918-ban a Fasor Kabaré, 1918-tól a Belvárosi Színház tagja volt. 1924-1925-ben a Renaissance Színházban, majd 1927-ig ismét a Belvárosi Színházban működött. 1928-31-ben az Új Színházban, 1931-1934-ben a Magyar Színházban szerepelt. 1933-ban a Bethlen téri Színház színésze és dramaturg-főrendezője lett. 1936-ban a Művész Színházban lépett fel. 1940-1944 között csak az OMIKE Művészakció előadásain játszhatott. 1945-1946- ban a Medgyaszay Színházban, a Szabad Színházban és a Magyar Színházban folytatta pályáját. 1947-1955 között a Nemzeti Színház, 1955-től a Petőfi Színház, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt.

35