Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]

Az 1930-as évek vége felé a fasiszta elnyomás kultúrfronton is fokozódott. Ekkor lépett akcióba Hont Ferenc és színjátszó társasága. Velük is dolgoztam, amikor helyt kellett állni. Most már határozott profilt kapott a színészellenállás. Itt már az illegális kommunista párt irányító befolyása döntően érvényesült.

1942- ben a rendőrség a Zeneakadémia pódiumáról is letiltott. Ekkor lépett be a mozgalomba - Sztálingrád után - Major Tamás62 és Gobbi Hilda.63 Sok irodalmi matinét és estet rendeztek a Zeneakadémián. Ezeknek az előadásoknak az anyagát nagyrészt Hont Ferenc állította össze, aki a háttérből irányította sok tehetséges ötlettel ezeket a produkciókat. A nyílt színen csak Major és Gobbi osztozott a dicsőségben.

1943- ban Pünkösti Andor64 jónevű újságíró és kritikus, Várkonyi Zoltán65 színész és főrendező, gróf Károlyi István66 pénzén megalapították az új Madách Színházat. Itt kizárólag baloldali tradíciójú darabokat mutattak be, mert a színház közönsége a haladó polgárság és szervezett munkásság soraiból rekrutálódott. A rendőrség akadékoskodásai miatt Pünkösti

62 Major Tamás (Újpest, 1910. jan. 26.-Bp., 1986. ápr. 13.): színész, rendező, színházigazgató. A színiakadémia elvégzése után 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja. Gyakran szavalt baloldali esteken; bekapcsolódott a Független Színpad munkájába. A Nemzeti Színház ifjúsági előadásaiban is meghatározó szerepet játszott. 1944 végétől illegalitásba vonult, 1945 tavaszán részt vett a színházi élet újjászervezésére létrehozott bizottságban. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója, 1962-1978 között főrendezője volt. 1982-ben az alakuló Katona József Színházhoz szerződött. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

63 Gobbi Hilda (Bp., 1913. jún. 6.-Bp„ 1988. júl. 13.): színésznő. A színiakadémia elvégzése után 1935-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Részt vett a Független Színpad előadásain és a Vasas Szakszervezetek művészestjein. 1960-1970 között a József Attila Színházban, 1971-től ismét a Nemzeti Színházban, 1982-től a Katona József Színházban játszott.

64 Pünkösti Andor (Kassa, 1892. okt. 31.-Bp., 1944. júl. 12.): újságíró, rendező, színházigazgató. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Pályája elején katonatiszt; az első világháborúban azonban maradandó sebesülést szerzett. Leszerelése után Az Újság című napilapban jelentek meg színikritikái. 1922-1923-ban az Írók Bemutató Színházát irányította. 1929. decembertől néhány hónapig a Magyar Színház művészeti igazgatója volt. 1929-ben az Országos Kamara Színház rendezője. 1932-1933-ban Tábori Pállal vezette a Műhely csoportot. 1934-ben részt vett az Új Thália megalapításában. 1935 után a Nemzeti Színházban, a Belvárosi Színházban és a Művész Színházban rendezett. 1941-1944 között a Madách Színház élén állt. 1935-től az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanított. 1939-1944 között a Magyar Színpad című műsorújságot is szerkesztette. A német megszállás után igazgatói engedélyét megvonták. Bujkálnia kellett. Idegei felmondták a szolgálatot, és öngyilkos lett.

65 Várkonyi Zoltán (Bp., 1912. máj. 13.-Bp., 1979. ápr. 10.): színész, rendező, színházigazgató. A Színművészeti Akadémián 1934-ben színészi oklevelet szerzett. Pályáját a Nemzeti Színházban (1934-1941) és a Madách Színházban (1941-1944) kezdte. 1945-től a Művész Színházat vezette az államosításig. Ezt követően a Nemzeti Színházban (1950-1951, 1953-1962) és A Magyar Néphadsereg Színházában (1951-1953) dolgozott. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Film- művészeti Főiskolán; 1972-től haláláig a rektori feladatokat is ellátta.

66 Károlyi István, gróf, ifi. (Fehérvárcsurgó, 1920. aug. 8 - Párizs, 2009. jan. 20.): színházigazgató, rendező. 1940-ben a Madách Színház nevű vállalkozásba fogott. 1945-ben a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház dramaturgja lett; rendezett is, majd 1947-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. 1949-ben Franciaországba emigrált.

91