Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]
Előzőleg Déván, részint a katolikus pap, részint egy csinos varróleány és főleg a költő volt távozásom oka. A papot Adyval bosszantottam, a kis varróleányt pedig Adyval gyönyörködtettem. Elegendő ok a kicsapásra. Kecskeméten apám jó barátja, Kacsoh Pongrác13 volt rövid ideig igazgató. Távozása után rögtön kicsaptak. Anarchista világnézetű lapot szerkesztettem tanáraim engedélye nélkül, a Pestvidéki Figyelőt. Egyszer a Központi kávéházban politikai vitám támadt a szocdem Magyar Alföld14 Somogyi nevű szerkesztőjével, s biliárd dákóval intéztem el a vitát. Rendőri fedezettel utaztam Budapestre. Akkor belevetettem magam az éjszakai életbe. Meg voltam győződve arról, hogy nagy író és költő vagyok. Megismerkedtem Kassák Lajossal,15 akiért szintén rajongtam. A Meteor éjszakai irodalmi kávéházban16 - ide jártak az ifjú óriások - törzstag lettem. Egy mámoros szép éjszakán fekete mellett vallottam a Tizián-vörös másodszubrettnek, Riának. Halk zongoraszó mellett, homályos sarokasztalnál lázban és szenvedélyesen vallottam. Ria így szól: „Csak akkor hallgatom meg, ha majd leteszi az érettségit”. Megígértem, és ígéretem be is váltottam. Mint magántanuló levizsgáztam a VlII.-ból, s utána letettem a pótérettségit is. Ria azonban becsapott. Közben vidékre távozott. Szerelmi bánatomat ab- szinttel enyhítettem. Az volt akkor a divatos irodalmi ital. E kis kitérő után kanyarodjunk vissza a Színművészeti Akadémiára. Csak Gál Gyula, Császár Imre és dr. Sebestyén Károly17 óráit látogattam, többi tanáraim óráiról igen gyakran hiányoztam. Weisz mama híres színész tanyáján két szobát béreltünk, színészek, festők, kez13 Kacsoh Pongrác (Bp., 1873. dec. 15.-Bp., 1923. december 16.): zeneszerző, középiskolai tanár. Kolozsvárott az egyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait. Bölcsészdoktori disszertációját természettudomány szakon summa cum laude minősítéssel védte meg 1896. június 13-án. Egy évvel később, 1897. szeptember 15-én matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Kezdetben Fehértemplomban, 1900- tól Budapesten, a Tavaszmező utcai, VIII. kerületi állami főgimnáziumban tanított. 1909-től a kecskeméti főreáliskolát igazgatta, majd visszatérve Budapestre, 1912-től a székesfőváros zenei szakelőadója, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatója lett. 14 A lap a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének volt a hetilapja. 1911 augusztusától jelent meg. Hajnal József szerkesztette. 15 Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. márc. 21.-Bp„ 1967. júl. 22.): író, költő, festőművész, tipográfus, lapszerkesztő. A magyar avantgárd művészet jeles alakja. Részt vett a szakszervezeti mozgalomban, szerepet vállalt 1919-ben a Tanácsköztársaságban, majd bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt művelődéspolitikai tevékenységébe. A pártfúzió után a létrejött MDP tagjaként már visszavonult a politikai és az irodalmi élettől. 1953-ban kizárták a pártból. Az irodalmi életbe csak 1956 őszén térhetett vissza. 16 Az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal épületében, az Erzsébet körút 6. szám alatt 1906 és 1920 között a Meteor szálló és kávéház működött. A tágas, üvegtetős kávéház a szálloda udvarát és az épület földszintjét foglalta el. 17 Sebestyén Károly, dr. (Gödre, 1872. júl. 10.-Bp., 1945. jan. 5.): irodalomtörténész, tanár, kritikus, műfordító, filozófus. Az egyetemet Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben gimnáziumi tanárként kezdte pályáját. Első cikkei a Pesti Hírlapban jelentek meg. 1898-tól a Magyarország, 1904-től a Budapesti Hírlap, 1916-tól a Pester Lloyd munkatársa volt. Színikritikákat és vezércikkeket írt. 1907-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, esztétikát, dramaturgiát, költészettant tanított; ő volt 1928-1930 között az intézmény igazgatója. 82
