Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi műhelymunka - A Budai Nagy Antal levelesládája. Kós Károly Budapesten, 1937-1942
Roboz Imre levele Bókay Jánosnak1 Budapest, 1941. január 14. Méltóságos Bókay János úrnak a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. vezérigazgatója Budapest, V. Vadász u. 16. Kedves Barátom, levelemet mint magánlevelet írom Hozzád, úgyis mint a Révai-cég vezérigazgatójához. A Vígszínháznak ugyanis Révaiékkal még elintézetlen ügye van a Te rezsimed előtti időből. A nálunk tervezett Erdélyi ciklusból kifolyólag merültek fel differenciáink, amik még mindig függőben vannak. Utoljára 1937. december 10-én kaptunk cégedtől ez ügyben levelet, amiben jelzik, hogy az ügyre egy későbbi időpontban visszatérnek, és végleges álláspontjukat közlik velünk. Ez azonban mind ez idáig nem történt meg. Arra kérlek, referáltasd el Magadnak az ügyet, és talán nézd át a régebbi levelezést is. Különösen felhívom szíves figyelmedet az 1937. szeptember 21., szeptember 30., október 27., november 15. és december 8-án kelt leveleinkre.1 2 A dolog lényege egészen röviden elmondva az, hogy mi leszerződtünk a Révai Testvérek céggel, mint az Erdélyi Szépmíves Céh megbízottjával és az erdélyi írók darabjai szerzői jogának tulajdonosával, 1936. december 2-án egy erdélyi ciklusra, aminek első darabját, Kós Károly Budai Nagy Antal című művét 1937. január végén elő is adtuk. A ciklus további darabjait a rákövetkező szezonban kellett volna előadnunk, de időközben az erdélyi írók darabjaikat Lantos igazgató úr közlése szerint a Révai-cég megkerülésével, közvetlenül a Nemzeti Színházhoz nyújtották be.3 Lehetetlenné vált tehát számunkra a ciklust az eredeti elképzelés 1 Bókay János (Bp., 1892. júl. 10.-Bp„ 1961. júl. 16.): író, műfordító. 1914-1917 között Budapest székesfőváros polgármesteri hivatalának segédfogalmazója és tanügyi előadója, majd 1929-ig az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. irodalmi tanácsadója lett. A Miniszterelnökség sajtóosztályának előadójaként dolgozott 1929-1933 között, a Budapesti Hírlap felelős szerkesztője (1933-1938), a Révai Testvérek Irodalmi Rt. ügyvezető igazgatója (1938-1944). Pályáját költőként kezdte, de később elsősorban könnyed, fordulatos kisregényeket, vígjátékokat írt, melyek rendkívül népszerűek voltak. 2 A Vígszínház megmaradt iratai közül (OSZK SZT Irattár 374) hiányoznak a Révainak küldött levelek. 1937. október 25-én ugyanis a színház vezetősége az Erdélyi ciklussal kapcsolatos szerződéseket és levelezést megküldte Szalai Emil ügyvédnek, a szerzői jog szakértőjének. Valószínűleg a további leveleknek is ez lett a sorsuk. 3 Bár Nyirő József egy meg nem nevezett drámáját szóba hozták mint a vígszínházi erdélyi ciklus következő etapjában szereplő darabot, a Jézusfaragó ember című drámát 1937. október 1-jén a Nemzeti Színház mu568
