Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Szűcs László emlékezése a Király Színház két premierjére. Buenos Aires, 1971 (részletek)
Bécsben Tauber,46 Pesten Szűcs, de Szűcs jobb dalkereskedő, mint Tauber, mert Szűcs ezt en-gros-ba adja el.”47 Ezzel szemben Lehár, kinek már az apja is katonakarmester volt, tehát születésétől fogva a zenében élt, rólam a következő véleménnyel nyilatkozott egy újságírónak a Giuditta-interjúban: Szűcs az előadás orvosa, mert éneklés közben a közönség pulzusán tartja a hangszalagjait, és szemmel tartja a közönséget, úgy figyeli a tetszés vagy nem tetszés lüktetését. Kálmán szerette a lényeget bőségesen és pompásan köríteni. Lehár szerette a dolgokat leegyszerűsíteni. Például: személyi titkárt nem tartott, de hatalmas postaforgalmát, melyekre válaszolnia kellett, úgy oldotta meg, hogy különféle szövegű, általános fogalmazású „stam- bilokat”48 készítetett autogramjával együtt, és így a különféle levelekre a kettes vagy a tizenegyes számú került autogramos levélpapírjára, és így a válaszleveleknek csak a borítékját kellett megírnia, azokon is előnyomtatásban már rajta volt a feladó címe. Fényképgalériámban (melyben a nagynevű külföldi és hazai művészek foglalnak helyet, kikkel együtt játszottam) mindkettőjükről jó néhány dedikáció tanúskodik a fent írtakról. Lehár mindig egyszerű pár szóval örvendeztette meg azokat, kiknek emlékképet adott de- dikációjával. Az idők folyamán több magyar és német szövegű képét őrzöm, mely ma már muzeális emlékkel bír. A Szép a világ49 szegedi premierje után ezt írta normális nagyságú ajándék fényképére magyarul: „Lacikám! Mit írjak? Mit mondjak? Remek voltál. Angyalian szárnyaltál. Csókollak: Lehár.” A pesti premier után is hasonló magyar szöveggel dedikált képet nekem. Már Kálmán az Ördöglovas premierje után egy hatalmas (60x80) fotóportréval ajándékozott meg, a következő elismeréssel: „Kedves barátomnak, reménységemnek, Szűcs Lászlónak igaz hálával és köszönő szeretettel az Ördöglovas csodálatosan szép, egyéni kreációjának emlékére abban a reményben és hitben, hogy mi ketten még Isten segítségével még egypár szép csatát fogunk kiküzdeni, és azt az Ön páratlan énekművészete segítségével dicsőségesen meg is nyerni. Kálmán Imre. Budapest; 1934. ápr. 22.” OSZMIKT Szűcs László-hagyaték 46 Tauber, Richard (Linz, 1891. máj. 16.-London, 1948. jan. 8.): osztrák operaénekes, lírai tenor. Lehár Ferenc kifejezetten Taubernek írta a Frasquita (1922), A cárevics (1927), a Friderika (1928), A mosoly országa (1929), a Szép a világ (1930) és a Giuditta (1934) című operettjét. 47 nagy tételben adja el 48 eredeti jelentésében pecsétnyomóval sokszorosított, hivatalos szöveg 49 Lehár Ferenc operettjének magyarországi bemutatóját Sziklai Jenő szegedi direktor rendezte meg 1934. november 24-én. Az előadásra Lehár Ferenc is megérkezett, aki a második felvonást személyesen vezényelte. Az operett főszerepeit Szűcs László és Patkós Irma énekelte. A sikerelőadást látva a zeneszerző Sziklai Jenőnek adta a budapesti bemutató jogát. A szegedi igazgató kibérelte az üresen álló Király Színházat, ahol a szegedi társulat 1934. december 24-től 1935. január 8-ig játszotta az operettet. 51
