Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Az Erdélyi drámaciklus műsorfüzete, 1937
A nemzetközi gyors egyik fülkéjében megismerkedik Ernával, aki egy politikai titkos társaság munkájába vonja. Közben rájön, hogy a nő, akit keres, és akire vágyik, nem Erna, hanem Jeanette. Kiszakítja magát új környezetéből, és Jeanette-tel együtt visszatér hazájába, hogy az ősi rögön, oldalán idegenből hozott hitvesével szolgálja népét és eszményeit. Az erdélyi drámaciklust befejező negyedik darab Bánffy Miklós Alvilág című színműve. Bánffy Miklós gróf 1873-ban született Kolozsváron, és jelenleg állandóan Kolozs megyében, bonchidai birtokán lakik. Az irodalomban Kisbán Miklós néven jelentkezett mesterien komponált elbeszélésekkel.30 A háború után hazatérve Erdélybe, bekapcsolódott az irodalmi életbe, és élére állt a helikoni írói mozgalomnak. Főszerkesztője az Erdélyi Helikonnak. Két éve megjelent Erdélyi történet című regényciklusának első része: Megszámlált att ál?1 és most van küszöbön a második rész, És híjával találtattál megjelenése.32 A színháznak és színpadnak régi, kiváló ismerője, elsőrangú színpadi rendező és tervező,33 akinek mint a Nemzeti Színház intendánsának,34 annak idején óriási, emlékezetes sikere volt. Színpadi munkái közül a budapesti közönség jól ismeri Naplegenda, Nagyúr és Martinovics című drámáit.35 Új darabjáról, az Alvilág című színműről szerzője, amikor megkérdeztük, kitért a nyilatkozat elől.36 Csak annyit mond, hogy darabja témáját Erdélyi történet című nagy regény- ciklusából vette. Szívesebben beszél az erdélyi drámaciklusról. Azt mondja, hogy az erdélyi írók más hangot ütöttek meg, mint amilyenhez a budapesti színházjáró közönség szokott. Ez tisztább, irodalmibb és művészibb hang, és Jób Dániel igen nagy művészi érzéke magyarázza, hogy a Vígszínház figyelme az erdélyi írók felé fordult. Az erdélyi írók szívesen létesítettek megállapodást a Vígszínházzal, de ősbemutatóikat változatlanul Kolozsváron tartják meg, mert amint mondotta, „mi itt vagyunk otthon és ezt hangsúlyozni akarjuk”. 30 Bánffy Miklós irodalmi pályakezdésére nem csak az epikai, hanem a drámai műfajok is jellemzőek. Naplegenda című színműve 1906-ban; A Nagyúr című drámája 1913-ban jelent meg nyomtatásban. Elbeszéléskötetét A haldokló oroszlán címmel 1914-ben publikálta. 31 Megszámláltattál... Regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1934. 32 És híjával találtattál... Regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1935. A trilógia harmadik részét - Darabokra szaggattatol címen az Erdélyi Szépmíves Céh adta ki Kolozsváron, 1940-ben. 33 Legjelentősebbek Hevesi Sándor operarendezéseihez és a Bartók Béla-művek ősbemutatóihoz készített díszlet- és jelmeztervei: Mozart: A varázsfuvola, Magyar Királyi Operaház, 1913. március 11. (díszletterv); Weber: Oberon. Magyar Királyi Operaház, 1914. január 29. (díszlet- és jelmezterv); Bartók Béla: A fából faragott királyfi. Magyar Királyi Operaház, 1917. május 12. (díszlet- és jelmezterv); Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára. Magyar Királyi Operaház, 1918. május 24. (díszletterv); Madách Imre: Az ember tragédiája. Szegedi Szabadtéri Játékok, 1934. augusztus 4. és 1935. augusztus 3. (rendezés; jelmezterv). 34 Bánffy Miklós 1912-1917 között a budapesti állami színházak - a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház - intendánsa volt. 35 Naplegenda. Színmű egy felvonásban. Bemutató: Nemzeti Színház, 1907. március 18.; Nagyúr. Dráma öt képben. Magyar Színház, 1912. december 28. Rendezte: Márkus László; Martinovics. Színmű három felvonásban, előjátékkal. Nemzeti Színház, 1929. február 8. Rendezte: Hevesi Sándor. 36 Bánffy Miklós Alvilág című színműve soha nem készült el. 497
