Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Szűcs László emlékezése a Király Színház két premierjére. Buenos Aires, 1971 (részletek)

operett vonaglásaiból szerzetesi hittel, a kultúra herkulesi erő beplántálásával - életet adtak újból a színházkedvelők elveszettnek hitt szerelmének, az operettnek, melybe belerejthették súlyos életgondjaikat. Sorjában köszönetét mondott és gratulált a szerzőknek, a szereplőknek külön-külön, me­lyet rajtam kezdett, s nagy jövőt jósolva gratulációjában arra kért, hogy „a gigantikus siker aranyfátyola ne takarja el honszeretetemet, és ne hagyjam magam elcsalni Magyarországról”. Ezzel kapcsolatosan köszönetét üzent a távollevő Radnainak is, hogy engem felfedezett, és biztosan sajgó érzéseivel bár, de provizórikusán29 visszaengedett az operetthez. (Mintha nem tőle függött volna!?) Ezt követőleg kitért mindenkire, kinek csak egy kis érdeme is volt az ősbemutató esté­lyében. Beszéde hajnali fél ötkor ért véget - utána csak látszólagosan vacsorázva, hivatkozva felesége kimerült fáradtságára, általános búcsúval eltávozott. Utána természetesen a haute volée30 gyors tempóban elszállingózott. Én már nem érez­tem a jobb kezemet a számlálhatatlan gratulációk szorongatásaitól. Majdnem magunk maradtunk - színészek -, Bauer ömlesztetté belénk a pezsgőt, mely­nek a vége az lett, hogy Dajkából, mint mindig, siklásszerűen kinyújtózkodott a rikkancslány, és nagyváradi eredetiséggel a szájába vett pezsgőből a fogai közül kiváló talentummal és pra­xissal, cérnavékony sugárral, a szökőkút erejével spriccelt szemközt mindenkit. Ez a csodála­tos zsonglőrprodukció megindította a bankett részvevőit - jóérzésű színészt, civilt egyaránt. Dacára annak, hogy a bankettasztaltól számítva c[ir]ca31 tíz perc alatt otthonunkba jut­hattunk (a Teréz körúton, a volt terroristák híres Károlyi-palotája előtt laktunk),32 reggel nyolc órakor hajthattuk fejünket nyugalomra. Dacára halálos ideg- és fizikai kimerültségem­nek, képtelen voltam elaludni - vagy talán éppen emberfeletti fáradtságom miatt, melynek a vége az lett, hogy tíz órakor Böske egy ragyogó villásreggelit tálalt az asztalra sörrel. Közben észrevétlenül lement az utcára; kisvártatva egy nyaláb újsággal tért vissza - a kritikákkal. Illetve ezek nem is voltak kifejezetten kritikák, inkább az est lefolyását ismertették a közön­séggel, a meghívott előkelőségek] sorakozó megnevezésével, egy-egy mondattal méltatva a szereplők produkcióit. Az ismertető leírásokból kitűnt, ahogy az a következő nap beigazo­lódott, hogy az érdemleges kritikát csak a közönségpremier előadása után fogják közölni. Ez is szerencséje volt a darab sikerének, mert így dupla kritikában részesült, mely feltétlenül fokozta a színházközönség érdeklődését, és ennek Föld Aurél örült a legjobban. Én viszont az első általános budapesti elismerésben részesültem, melyek jólesően kenegették színészi hívságomat. 29 ideiglenesen 30 az előkelő társaság 31 körülbelül 32 Szűcs László a Teréz körút 5. számú házában lakott, a Lenin-fiúk székhelye a Teréz körút 13. szám alatt álló Batthyány-palotában volt. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom