Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Az Erdélyi drámaciklus műsorfüzete, 1937
az Erdélyi Szépmíves Céh és a Kolozsvári Magyar Színház drámapályázatát meghirdette. A szerző a helikoni megbeszélésen bejelentette, hogy darabjával nem vesz részt a pályázaton. Kós Károly 1883-ban született Temesváron. A Kolozs megyei Sztánán lakik. Építész és író. Igazgatója a Szépmíves Céhnek és szerkesztője az Erdélyi Helikonnak. Huszonnyolc éve, hogy a nyilvánosság elé lépett. Művészi alkotásai közül a budapesti közönség láthatja az óbudai református parókiát, a városmajori fővárosi iskolát és az Állatkert számos pavilonját. Erdélyben építőművészetét dicséri többek között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, számos középület és templom.19 Ebben a munkakörben, mint egyik bírálója írja „néhány társával kialakította azt a magyar építészeti stílust, amely a népi teremtő géniusz szellemében fogant, akár Bartók és Kodály csodálatos muzsikája”. Az író Kós Károly maradandó nevet szerzett a Varjúnemzetség és az Országépítő c[ímű] regényeivel,20 a Gaálok című novelláskötetével21 és Erdélyről meg a Régi Kalotaszegről írott műveivel.22 Nincs olyan magyar megmozdulás Erdélyben, amelyben Kós Károly, a „szikladerekú sztánai lovas” részt ne venne, aki „mint viharok ügynöke, örökös lázadások nyugtalan Heroldja jár az emberek között”. Most bemutatásra kerülő darabja, a Budai Nagy Antal megjelölése szerint színjáték. Egy előjátékból és négy felvonásból áll. Egy kalotaszegi faluban és Kolozsváron játszódik 1435- 37-ben. Hőse Budai Nagy Antal, az erdélyi kelyhesek vezére, akit idegenből hazahoz a szíve, de nem menekülhet el a Biblia és az új hit terjesztése elől, mert ez a könyv „Jézus Krisztus parancsolata, akitől nem fúlhat el és nem bújhatik sehova”. Tragikuma abból a konfliktusból robban ki, ami Bese Anna iránti szerelme és az új vallás terjesztése körül vállalt népvezéri tisztsége miatt támad. Az erdélyi drámaciklus második darabja Tamási Áron Tündöklő Jeromos című színpadi játéka. A darab az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház első drámapályázatának nyertese. A bírálóbizottság szerint „naturalisztikus történet, amely mögött csakhamar hatalmas misztikus háttér alakító erejét érezzük. Az alakok hús-vér figurák ugyan, de mégis többek, mint konkrét személyek. Kristálytiszta, friss és illatos, mint a hegyi forrásvíz, csordultig tele játékos humorral, nagy emberi jósággal és mélységes komolysággal.” Tamási Áront, az írót nem kell az olvasóközönségnek bemutatni. A székelyföldi Farkaslakán született 1897-ben. Megjárta Amerikát,23 most falujában és Kolozsváron lakik. 19 Kolozsvári Monostori úti református templom, marosvásárhelyi közüzemek lakóházai (1909); kolozsvári Folyovits-villa (1910); Sepsiszentgyörgy, vármegyei közkórházkomplexum (1913, részben valósult meg); a kolozsvári Iris porcelángyár épületei (1923); erdőfeleki görög katolikus templom (1924); sztánai görög katolikus templom (1924); bánffyhunyadi református parókia (1924); marosvécsi népiskola és tanítólakás (1928); sepsiszentgyörgyi református elemi iskola (1929); nagyenyedi tanítóképző gyakorló elemi iskolája (1931); bábonyi református templom és tanterem (1935); körösfői református művelődési ház (1936). 20 Varjú nemzetség. Krónika. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1925; Az országépítő. Történeti regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1934. 21 A Gálok. (Kisregény és három elbeszélés.) Kolozsvár, Minerva, 1930. 22 Erdély népének építőművészetéről. A Ház. 1909, 2. és 3.; Régi Kalotaszeg. Magyar Iparművészet. 1911, 5.; Erdély kövei. Sztána, Szerző kiadása, 1922; Transylvania, [auch Siebenbürgens Steine haben ihre Sprache]. Kolozsvár, Minerva, 1927; Kalotaszeg. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1932; Erdély. Kultúrtörténeti vázlat. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1934. 23 Tamási Áron 1923 és 1925 között élt az Amerikai Egyesült Államokban. 495
