Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Műsorpolitika, dramaturgia - „... nem volt az egész légvár”. Erdélyi írók és a Vígszínház, 1937

innen az érettségin.” - „semmit sem változott. [...] Rettenetesen naiv közönséget kellene feltételezni, hogy elő merjük adni” - szólt az ismételten lesújtó ítélet.25

Tamási Áron Tündöklő Jeromosa sem tetszett feltétel nélkül a Vígszínháznak, változtatásokat kértek. Tamási azonban úgy látta, hogy nem illik a Vígszínház játékrendjébe a műve, mely végül a Nemzeti Színházhoz került át, ahol Németh Antal rendezésében 1939. április 22-én tartották magyarországi bemutatóját. (Németh pár évvel később, az 1942—1943-as évadot az erdélyi dráma szolgálatába kívánta állítani, oly módon, hogy a műsor felét az erdélyi írók művei tették volna ki.26 A meghirdetett műsortervben a már ismert szerzők közül Asztalos István, Bánffy Miklós - a Nagyúr felújításával Gyallay Domokos, Kós Károly, Nyirő József, Tamási Áron neve tűnt fel. Szóba kerültek olyan erdélyi szerzők, akik Budapesten még nem kerültek színre: Bözödi György, Gagyi László, Jékely Zoltán, Szabédy László.27 A szép terv csak töredékében valósult meg.)

„Hogy Hunyady, Fodor, Bús, Csathó, szóval az összes reménységeink így cserbenhagytak karácsonyra, az kétségbeejtő. [...] Hát ezért gondoltam én az erdélyi írókra, és nem volt az egész légvár, hogy velük lett volna jó pótolni a kihagyó szerzőinket” - írta Jób Dániel Roboz Imrének 1937. november 11-én28 - ez az utolsó fellelhető nyoma annak, hogy a Vígszínház az erdélyi ciklus felélesztésével foglalkozott.

25 OSZK SZT Irattár 374.

26 Németh Antal levele Kovács Lászlóhoz. Budapest, 1942. május 7. Közli: Marosi Ildikó, i.m., 279.

27 Mit játszanak a jövő évadban az állam drámai színházai? Pesti Hírlap, 1942. június 26. 9.

28 OSZK SZT Irattár 374, kronológia.

490