Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

A színházak adminisztrációja - Márkus László szerződése a Nemzeti Színház vezetésére. Budapest, 1933. június 14.

Ezen túl csupán annyit sikerült megtudni, hogy Márkus művészi programja érde­kében ragaszkodott bizonyos dologi kiadásokhoz, illetőleg befektetésekhez, a körülbelül százezer pengős kiadásra azonban csak a személyi illetmények tervbe vett csökkentésén felüli, újabb hat százalékos redukcióval lett volna fedezet. Az ügyben Hóman Bálint is megszólalt: „Wlassics államtitkár minden tekintetben az én utasításaim szerint járt el. Márkus igazgatót én csupán arról biztosítottam, hogy száz­ezer pengős keretben mozgó deficit tekintetében megkísérlem a pénzügyminisztérium hozzájárulását kikérni. Mivel ezt a hozzájárulást nem sikerült megszerezni, természe­tesen ez a kijelentésem tárgytalanná vált. Megállapodás megszegéséről tehát egyáltalán nem lehet beszélni.’’ (Budapesti Hírlap, 1933. június 28.) Érdekes megjegyezni, hogy a Márkus műsortervében említett, bemutatásra váró új magyar daraboknak mi lett a sorsa. Szántó György Sátoros király és Kállay Miklós A roninok kincse csak Németh Antal igazgatása idején, 1936-ban került színre, míg Felkai Folkmann Ferenc Bábel című drámáját Márkus László vezetésével az Új Thália mutatta be 1934 elején a Magyar Színházban. 458

Next

/
Oldalképek
Tartalom