Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

A színházak adminisztrációja - A Színművészeti és Filmművészeti Kamara színházi fegyelmi szabályzata, 1942

24. § Ha a kirendelt bíró vagy hivatalos vádló a törvényszékről elfogadható ok nélkül elmarad vagy megkésik, úgy büntetendő, mintha főpróbáról maradna vagy késne el. A bíróság elnöke a tárgyalás befejezése után megállapítja a késést, és a vádkönyvbe beírja. Hivatalos vádló nem köteles megjelenni, ha az írásbeli vádhoz semmi hozzátennivalója nincs. 25. § A bíróság hatásköre a társulati működést érintő vétség megállapítására, minősítésére és a törvény által megállapított büntetés kiszabására terjed ki. 26. § A tárgyalás rendszerint nyilvános, s azon a társulat tagjai jelen lehetnek, de a tárgyalásba beleszólniok nem szabad. Aki ez ellen vét, azt az elnök távozásra szólítja fel. Aki az elnök felszólítására nem távozik, azonnali érvényességgel negyedhavi fizetésének elvesztésére bün­tethető. Kivételes esetekben az elnök elrendelheti a zárt tárgyalást is. Zárt tárgyalás esetén is az ítélet mindig nyilvánosan hirdetendő ki. 27. § Aki a bíróságot megsérti, vagy előtte tiszteletlenül viselkedik, még ugyanezen a törvényszé­ken a vétség fokozatához képest 5 pengőtől 20 pengőig terjedhető, és azonnal jogerőre emel­kedő rendbüntetéssel büntethető. Ez a rendbüntetés ismétlődés esetén újólag is kiszabható. Különösen súlyos esetekben pedig a törvényszék az iratokat fegyelmi büntetés kiszabása vé­gett felterjeszti a Kamara fegyelmi bíróságához. 28. § A színházi törvényszék a szükséges bizonyítást a tárgyaláson veszi fel. Ennek során kihall­gatja a vádlót, a vádlottat és a tanúkat, valamint ismerteti vádlott előtt a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokat. Amennyiben mindezek alapján vádlottat bűnösnek találja: megálla­pítja az elkövetett színházi vétséget, és arra a megfelelő szakasz által előírt büntetési tételt alkalmazza. A törvényszéknek nincs joga a törvénykönyv által megállapított büntetési téte­lektől eltérni. 29. § A színházi törvényszéknek az ügy elbírálásánál a súlyosbító és enyhítő körülményeket figye­lembe kell venni. Ha az enyhítő körülmények túlnyomóak, a fegyelmi vétségre megállapított büntetések legkisebb mértékét kell alkalmazni vagy megközelíteni. Ha a súlyosbító körülmé­nyek számuk vagy nyomatékük tekintetében túlnyomóak, a büntetésnek az elkövetett vét­ségre megállapított legmagasabb mértéket kell alkalmazni vagy megközelíteni. Amennyiben ugyanazon vétség több szakasz szerint is büntethető, ez esetben a bíróság legjobb belátása szerint, de csak egy szakasz alapján hozza meg ítéletét. 428

Next

/
Oldalképek
Tartalom