Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - A Színművészeti és Filmművészeti Kamara színházi fegyelmi szabályzata, 1942
vádkönyvbe való bejegyzésére az ügyelőt utasítani. Az ügyelő tartozik ezen utasítást haladéktalanul teljesíteni. 12. § Hivatalos vádló: az igazgató, a rendező (az ügyeletes rendező), a karmester, a titkár, a kartanító, a táncmester és a súgó, akik a hatáskörüket érintő vétségek elkövetőit tartoznak törvényszék elé állítani. Aki ezt a kötelességét bármely okból elmulasztja, azt a társulat minden tagja vádolhatja, s ez esetben az illető a fel nem jelentett vétség díjára büntetendő. Hivatalos vádlókkal szemben, akiknek tanúskodása súlyosabb bizonyíték, lehetőleg hivatalos védőtanú jelentendő be (rendező, ügyelő, karmester, súgó). 13. § Közérdekből a színház bármely tagjának jogában áll a tudomására jutott színházi vétséget az ügyelővel közölni, aki azt a vádkönyvbe bejegyezni tartozik. A bejegyzés után az ügyelő köteles a vádkönyvet - vádemelés céljából — az illetékes hivatalos vádlónak haladéktalanul bemutatni. 14. § A színház épületén belül elkövetett személyes természetű vétségek miatt magánvádnak van helye. Magánváddal bárki élhet. A magánvádat vagy írásban kell beadni a színházi törvényszék elnökénél, vagy szóval közölni az ügyelővel, aki azt az utóbbi esetben „magánvád” jelzéssel a vádkönyvbe bevezetni tartozik. 15. § A vád elévül, ha azt a vádolásra jogosított, a vétség elkövetésének általa történt tudomásszerzéslejtől számított 48 órán belül a vádkönyvbe beíratni vagy írásban beadni elmulasztotta. Idézés 16. § Vádlott a rendes törvényszéki tárgyalásra a tárgyalási határnapot legalább 48 órával megelőzően körlevél útján megidézendő azzal a figyelmeztetéssel, hogy joga van a vádkönyvbe előzetesen betekinteni. A rendkívüli törvényszéki tárgyalásra szóló idézésnél az időközt a törvényszék elnöke saját belátása szerint állapítja meg. Jegyzőkönyv 17. § A vádakat, a vádlott védekezését és a tanúk vallomását egész terjedelmükben jegyzőkönyvbe kell iktatni. Ugyancsak jegyzőkönyvbe foglalandó az is, hogy a vádlottak melyik törvény- szakasz alapján, milyen büntetésre ítéltettek, vagy milyen mentségnél fogva történt felmentésük, vagy milyen indoklással alkalmazta a bíróság a büntetés legalsó vagy legfelső fokát. 426
