Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Aug[usztus] hó végén Kassán megjelent írásaim és emlékeim26* (3ik) könyvem.265 Okt[óber] 18. Forró Pál síremlékének leleplezése]. Beszéd. 1942. nov[ember]: Rótt Sándor temetésén beszéd.266 1943. okt[óber] hóig színházi vonatkozásban semmi javulás. A színészkamara a zsidótörvényét hatványosra emelte!267 Semmi kereseti lehetőség! Új könyvemmel: A magyar színészet 150 esztendeje - elkészültem.268 Augfusztus], szeptember] hónapokban Kassán voltunk! 264 „A Felvidék fővárosának, Kassának egykori kitűnő színidirektora írta a könyvet, maga is kitűnő jellemszínész és nagyműveltségű rendező. Virágzó kassai társulata élén érte őt a cseh megszállás 1918-ban. Azontúl kerek két évtizeden át nehéz, küzdelmes körülmények közt, bátran és leleményesen ez idegenek basáskodását hol tűrve, hol megkerülve, hol kijátszva szolgálta ott a magyar színészet ügyét. Könyvének több érdekes fejezete szól ezekről a kassai évekről, azonkívül meleg sorokban örökíti meg Fischer-Colbrie Ákos [helyesen: Ágoston], a nemes lelkű, művészbarát kassai püspök emlékét. Jó tollú író, közvetlen hangú elbeszélő, erről a kötet felét kitevő novellái is tanúskodnak. A könyv a szerző kiadásában jelent meg” - tudósít a könyv megjelenéséről a Pesti Hírlap Új könyvek rovata 1942. október 10-én (6.). De nem fogadta mindenki ilyen melegen a megjelent kötetet. Faragó Ödön megőrizte azt a levelet is, melyet Kassáról küldött neki Spielmann Ervin bankigazgató, nyugtázva Faragó könyvküldeményének megérkeztét. Aztán így folytatta: „Eddig okos embernek ismertem kegyedet, és rendkívül csodálkozom, hogy éppen a mai időkben szeretné ünnepeltetni magát, hangsúlyozva, hogy a zsidókérdést nem szükséges érinteni. Nem sértő szándékkal ajánlom, nézzen a tükörbe, letagadhatja faji származását? Ki akarja magát tenni inzultusoknak? Ne essék abba a nagy hibába, amelybe sok fajtestvére esett, folyton hangoztatva, hogy nincs zsidókérdés. Bizony van. Ennek a következményeit el kell viselnie. Avval, hogy 40 évvel ezelőtt megkeresztelték, még nem lett kereszténnyé. A legnagyobb baráti szolgálatot akkor tesszük önnek, ha nem segítjük a rivalda elé. Ha felsőbb hatóságai másképpen vélekednek, miért nem veszik ők a kezükbe ünnepeltetését? Én a magam részéről nem segíthetem ama törekvésében, hogy éppen Kassáról induljon ki egy országos ünneplés.” (Spielmann Ervin levele Faragó Ödönnek. Kassa, 1942. október 17. OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) 265 Faragó Ödön 1942-ig megjelent könyvei: Impresszióim (Budapest, 1912) és Írások és emlékek (Uzhorod, 1933). A magyar színháztörténet számon tartja még A vidéki színészet újjáépítése című húszoldalas tanulmányát is, mely 1918-ban könyv alakban jelent meg Kassán. 266 Rótt Sándor (Bp., 1868-Bp., 1942. dec. 16.): színész, színházigazgató. Műkedvelő előadáson fedezték fel tehetségét a Folies Caprice kabaré igazgatói, és 1891-ben szerződtették is. 1918-ban Steinhardt Gézával megnyitotta a Kis Komédiát, amelyet 1927-ig vezetett. 1927-1928-ban a Komédia igazgatója lett, de csődbe jutott. 1928-ban a Fővárosi Operettszínházban és az Andrássy úti Színházban vendégszerepeit, majd 1935-ig német nyelvterületen és a szomszédos országokban turnézott. 1935-től 1939-ig a Komédia színésze volt. Ezután csak az OMIKE színpadán szerepelhetett. Rótt Sándor a magyar kabaré meghatározó alapítói közé tartozott. Az ügyefogyott, olykor lázadó kisembert vitte színpadra. Sírja a Kozma utcai zsidótemető 17-1-17-es parcellájában található. 394
