Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
24. du 3. Mágnás Miska; du 6. Pusztai szerenád; este /49. Legyen ú[gy], m[int] régen [volt] 25. du Szonja - Dr. Laczkó itt. Este Tatárjárás 26. Péter SZOLYVÁN227 27-én Földindulás. Tragikus eset; árvíz.228 MUNKÁCSON 28. du A híd - ifjúsági; este Kabaré Szolyván 29-én előadást hirdettünk - árvíz miatt elmaradt. 30. du Péter; este Finom család Feljelentettek - zsidótörvény! 31. du. Mégis szép az élet; este Finom család Április 1- én SZOLYVÁN: Trafikos Erzsi[ke] 2- án MUNKÁCS: Kabaré 3- án SZOLYVÁN: Katinka 4. MUNKÁCS: Noszty fiú esete [Tóth Marival]229 227 Szolyva Munkácstól harminc kilométer távolságban, észak-keletre fekvő település, többségében ukránok és németek lakták. Faragó kéziratban maradt memoárjában megemlékezik az esetről: „Akkor mint kitűnő megoldást ajánlották nekem, - menjünk egy héten háromszor Szolyvára. A gondolatot tett követte. Béreltünk autóbuszt, beraktuk a Földindulás szereplőit és operettnek Trafikos Erzsiké bődületes marhaságot. Akkor mindenfelé nagy árvizek voltak. Megnyugtattak, hogy Szolyváig nincs veszedelem. De az autó kitűnősége sem tudott elébe vágni a hömpölygő áradatnak. Szolyva előtt meg kellett állni vagy egypár kilométerre, és otthagyva az autóbuszt és a tetején lévő színpadi rekvizitumokat és fölszaladtunk a vasúti töltésre.” (Faragó Ödön visszaemlékezése. 1. Gépirat. 70. OSZK SZT Irattár 48/1) Ezután egy bakterház mellett a sínekre kiállva megállították a következő vonatot, és így értek be Szolyvára, ahol jelmez és díszlet nélkül adták elő Kodolányi János drámáját. 228 A kemény, csapadékos tél után a tavaszi olvadás országos árvizet okozott: „Borzalmas árvízkatasztrófa zúdult a súlyos megpróbáltatásoknak kitett, sokat szenvedett és a példátlanul szigorú tél keservén átvergődött ország nagy részére. [...] Síró gyermekek, könnyező asszonyok, megrendült férfiak indultak útnak a teljes bizonytalanság felé. Igazi, gyászos nagypéntek szakadt rájuk.” (Kárpáti Híradó, 1940. március 24., 5.) Munkács külterületén is hatalmas pusztítást okozott egy kiáradó kanális, de a Latorca is több helyen kiöntött. 229 A Turul Szövetség javára, bérletszünetben adták Mikszáth Kálmán-Harsányi Zsolt Noszty fiú esete Tóth Marival című színművét, egyszersmind ez volt a drámai együttes búcsúfellépte. „Az előadást telt ház nézte végig, ünnepi hangulatban; a színészek sok tapsot kaptak, s szíwel-lélekkel játszottak. A Kárpát B. E. tagjai csaknem teljes számban megjelentek az előadáson.” Cserés Miklós dr. azonban nem volt elragadtatva a látottaktól: „A coctailszerű rendezés keverte a két kor, Tisza Kálmán és Teleki Pál korának stílusát. [...] Az előadás különben élénk ütemű volt, az álmosító felvonásközöktől eltekintve. A színészek kedvvel, szívesen játszottak, rutinjuk pontosan lendítette őket szerepükben. Üjat nem mondhatunk róluk; a társulat idősebb korosztálybeli clownja éppúgy küzdött rossz memóriájával, mint januárban. A hősszerelmes éppúgy pislogott kritikus pillanatokban, mint akkor; nem változtak semmit a naiva nazális magánhangzói sem, és a drámai színész fáradtsága is a régi.” (Cserés Miklós: Mikszáth-Ftarsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Kárpáti Híradó, 1940. április 6., 3.) 386
