Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943

Utazás - LOSONC!96

14.

Első előadás: Hazajáró lélek97

1.333

15.

Agyafúrt köszörűs

868

Bajadér98

6.149

16.

Bajadér

2.393

17.

Fekete gyémántok99

1.932

18.

Búzakalász100

2.568

96 A Kassai Napló június 20-án számolt be a losonci színi évad megkezdéséről. A tudósító megállapította, hogy az előadások fővárosi nívójúak, azonban a losonciak nem fogékonyak a színházművészet iránt: „Sajnos, hogy mindjárt a szezon kezdetén kell konstatálnunk, hogy az áldozatkész igazgató és lelkes gárdájának komoly művészi törekvéseit nem kíséri az az érdeklődés, amelyet joggal elvárhat egy magyar város közönségétől a sokat hányattatott szlovenszkói magyar színtársulat.” (Megkezdődött a losonci magyar színi szezon. Kassai Napló, 1924. június 20., 7.)

A helyi hetilap, a Losonci Hírlap beharangozó cikkel buzdított a színház látogatására: „Losonc város közönsége csaknem egy hónapja várja, hogy a már két esztendeje hiányzó színtársulat megkezdje működését. Kevés városa van Szlovenszkónak, ahol ennyi szeretettel, oly sok várakozással kívánják a lelkek a művészet derék kultúrmunkásainak a működését, mint Losoncon. [...] Nyugtalanok és bizonytalanok voltunk mindaddig, amíg attól kellett tartanunk, hogy a színtársulat Földes Dezső vezetése alatt fog Losoncra bevonulni. Most a bizalmatlanságunk egy csapásra elült. Régi ismerősünk, a művészi szakértelméről, nagyszerű munkaerejéről, óriási felkészültségéről ismert és becsült Faragó Ödön vette át ismét a szlovenszkói magyar színészet sorsát. [...]

Faragó Ödön egy hatalmas művészi program anyagát fogja lebonyolítani Losoncon. Az elmúlt két esztendő minden értékes termékét színre hozza. Színész erői világvárosi nívót reprezentálnak, az előadások egybevágóak. Zenei részben egy komoly, tizenhat tagú Orchester működik Fischer Károly karnagy vezetése mellett. [...]

Az az óriási program, amelyet Faragó Ödön a losonci közönségnek nyújt, nagy anyagi áldozatokat ró az igazgatóra, mert az anyagbeszerzésen felül a fényes kiállítás költségei és a fővárosi igényeket kielégítő, nagy színtársulat fizetése hihetetlen erőpróbára kötelezi az igazgatót. Az elmúlt hónapok segélykiáltásai után a magyar közönségnek kötelessége, hogy a magyar színészet nyugodt munkásságát, megélhetését biztosítsa. Ennek csak egy módja van, ha a közönség színházba jár. Öntudatosan, még ha áldozatokat hozva is, kötelessége mindenkinek a magyar színészet támogatása." (A magyar színtársulat Losoncon. Losonci Hírlap, 1924. június 15., 1.)

97 „A kevésszámú közönség lelkesen tapsolt.” (Megkezdődött a losonci magyar színi szezon. Kassai Napló, 1924. június 20., 7.)

„Egy hónapi huzavona után teljesen váratlanul folyó hó 14-én, szombaton nyitotta meg a társulat színi évadját Zilahy Lajos Hazajáró lélek című színművével, s talán a kellő reklamírozás hiányának tudható be, hogy a közönség sokkal csekélyebb számban volt jelen, mint azt maga a darab és művészeink kifogástalan játéka megérdemelte volna.” (Színházi élet. Losonci Hírlap, 1924. június 22., 2.)

98 „Vasárnap, 15-én zsúfolt nézőtér előtt mutatták be Losoncon először a nagy hírnévre szert tett operettet, a Bajádért" (Losonci Hírlap, uo.)

99 Kedden, 17-én Jókai Mór: A fekete gyémántok című színjátéka dr. Hevesi Sándor átdolgozásában került színre. Mint tapasztaltuk, Jókai csodaszép műve sokat veszített szépségéből és értékéből a színpadon, mindazonáltal így is elsőrendű darab, és a közönség nagyobb érdeklődést mutathatott volna.” (Losonci Hírlap, uo.)

100 „A felkeltett érdeklődést úgy a színmű, mint a magas színvonalú előadás megérdemelte.” (Színházi élet. Losonci Hírlap, 1924. június 29., 2.)

364