Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Július Tárgyalások Wlassiccsal58 - milyen nevetségesek! 18. Klebersberg [sic!] fogadott - ígéret.59 Szinyei Merse István jóindulata.60 Augusztus SZEGED!61 Balka Géza!62 Wimmer Fülöp;63 Balogh Károly64 Pályázatom - Palágyi Andor miatt nem sikerült.65 „A búcsúelőadást nyílt színen is percről-percre tapsvihar akasztotta meg, olyan meleg tüntetésben volt része, amilyenre Rimaszombatban még nem volt példa! Az előadás végeztével ezer torok éljenezte Faragó nevét, s a közönség a széksorok közt felállva nem akart távozni a színházból, hanem szinte extázisbán köszönte meg Faragónak önzetlen sáfárkodását a szlovenszkói magyar színészet érdekében.” (Faragó búcsúja Rimaszombattól. Kassai Napló, 1923. május 4., 5.) 57 Míg Faragó a kassai színikerületben küszködött, felesége, Biller Irén szédületes karriert futott be Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban. Sikeresen mutatkozott be a Tatárjárás című Kálmán-operettben, de az igazi diadalt Jean Gilbert Marinka, a táncosnő című operettjének szubrett szerepe hozta. Az ekkor már valószínűleg csak papíron létező házasságot nem lehetett megmenteni, 1925-ben elváltak. Faragó később rezignáltan így ír erről: „A pesti színházi mentalitás megtévesztette őt, és úgy hitte, hogy nem lehet valaki nagy primadonna, ha egy levitézlett vidéki színigazgató felesége. [...] így ment el Biller Irén Szlovenszkóból. így mentem utána én is, szárnyszegetten, csalódottan. De hiába mentem utána, ő már nem volt többé a régi. Meg kellett ezt később értenem, és meg is bocsátottam neki.” (Faragó, i. m., 155.) 1923 májusában a Pécsi Nemzeti Színház koncessziója is felszabadult. Sajtóhírek szerint a városi tanács felkérte Janovics Jenő kolozsvári, Faragó Ödön kassai és Heltai Hugó nyíregyházi színházigazgatót pályázat beadására, de pályázati feltételként 300.000 korona óvadékot kötött ki. Faragó Ödön bár jelezte szándékát, végül visszalépett. (Nyírvidék, 1923. május 20., 1.) 58 Wlassics Gyula, ifjabb báró (Bp., 1884. nov. 19.-Bp„ 1962. szept. 16.): kulturpolitikus, író. Bővebben lásd a 44. oldalon! Ekkor az állami színházak - a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház -főigazgatója volt. Faragó valószínűleg a Nemzeti Színházhoz való szerződése ügyében járt nála. 59 Klebelsbekg Kunó (Magyarpécska, 1875. nov. 13.-Bp., 1932. okt. 11.): jogász, országgyűlési képviselő. 1922-től 1931-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Nincs rá adat, hogy milyen ígéretet tett Faragó Ödönnek, valószínű, hogy csak általánosságokban biztosította támogatásáról. 60 Szinyei Merse István (Jernye, 1862. jan. 9.-?, 1942): főispán, felsőházi tag. 1913-ban nevezték ki Árva vármegye főispánjává, majd 1914-ben Sáros vármegye főispánja lett. 1916-ban Zemplén megye főispáni székében találjuk. 1923 nyarától a felvidéki magyarokat segíteni hivatott Rákóczi Szövetség elnöke. Ilyen minőségében kérhette Faragó a támogatását. 61 Faragó Ödön 1897-től Makó Lajos társulatában, Szegeden játszott, ez is befolyásolhatta, hogy Szegeden próbálkozott. 62 Balka Géza főhadnagy nevét a Magyar Királyi Kassai Ötödik Huszárezred névsorában találtuk meg. (A volt m. kir. kassai 5. honvéd huszárezred története 1868-1918. Budapest, 1935., 5.) 63 Wimmer Fülöp (Tejfalu, 1854. máj. 28.-?): a szegedi kenderfonó gyár igazgatója, a kereskedelmi kamara elnöke, a szegedi színügyi bizottság tagja. 64 Balogh Károly (Szeged, 1862-Szeged, 1924. jún. 12.): tanácsnok Szeged Város Tanácsánál. 65 1923. augusztus 17-én a szegedi színügyi bizottságban felvetődött Palágyi Lajos színházigazgató távozásának kérdése. Palágyi amellett, hogy városi segélyt kért a színház működtetésére, a város kívánsága ellenére sem akart költséges operatársulatot létrehozni - Faragó Ödön talán éppen ezért került szóba, hiszen Kassán színvonalas operaelőadásokat rendezett, mely ajánlólevél lehetett a szegedi próbálkozáshoz is. ► 355
