Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
Gajdó Tamás - A Pécsi Kulturális Hét műsorában szerepelt, s 1946. május 20-án volt a bemutatója Horváth Mihály26 Kőműves Kelemenné című ballada-operájának, melynek szövegét Ön írta. Székely György - A Kőműves Kelemennét régebbről ismertem. Foglalkoztam a balladákkal, van is egy ballada-könyvem; Népballada-est címmel27 jelent meg. Egy műsoros est anyagát tartalmazta rendezői instrukciókkal. Ez annak a kulturális tevékenységnek a dokumentuma, melyet a Soli Deo Gloria református diákegylet28 központjában Balla Péter népdalkutató29 irányításával végeztem. Már a Nemzeti Színház tagjaként vittem színre 1942-ben a Weimarban és Firenzében megrendezett magyar-német-olasz ifjúsági kulturális találkozón a Bíró Máté balladája című produkciót. A művet a Györffy Kollégium30 tagjai adták elő, a koreográfiát Molnár István31 készítette. A ballada teátrális lehetősége tehát mindig vonzott. Horváth Mihály pécsi zeneszerző enyhén Kodály-hangvételű, rekonstruált dallamvilágot teremtett mindehhez. Gajdó Tamás - Amikor Pécsett nem tudott tovább dolgozni, Budapesten a Magyar Színház főrendezője lett. A színház történetének ez volt az egyik legmozgalmasabb időszaka... Székely György - A Magyar Színházban két jó barátom várt: Fábri Zoltán és Horváth Tivadar. Az igazgatók azonban egymást sűrűn, szinte kéthetente váltották. Both Bélát32 elvitte a Nemzeti. Akkor jött próbálkozni Egri Pista,33 de neki sem ment. Akkor jött a tésztagyáros, Sárosi Ferenc,34 aki azután Békeffy István Janika35 című sikerének bevételével hirtelen eltűnt, és azóta sem látta senki. Én is rendeztem két dolgot, az egyik volt az Itt a forint című 26 Horváth Mihály, szenttamási (Kalocsa, 1903. jún. 6.-Pécs, 1984. ápr. 29.): zeneszerző, karnagy. Pécsett 1923-1948 között a Pius Gimnázium zenetanára, az ének- és zenekar karmestere volt. Az iskolák államosítása után a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola tanára lett, 1952-1967 között az intézmény igazgatója. Tanított a Pécsi Zeneművészeti Szakiskolában; vezette a Pécsi Polgári Daloskört. A Pécsi Daloskerület karnagya volt. 27 A kötetben közölt műsoros estet Székely György szerkesztette s kísérte rendezői tanácsaival. Az összeállítás a Soli Deo Gloria kiadásában jelent meg 1940-ben. 28 A református diákok közössége 1921-ben Siófokon alakult. 29 Balla Péter (Hajdúszoboszló, 1908. aug. ll.-Vecsés, 1984. dec. 11): hegedűművész, népzenekutató. 1926- tól a Nemzeti Zenede, 1927-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűszakos hallgatója. A Néprajzi Múzeumban Lajtha László népzenekutató mellett dolgozott, de önállóan is gyűjtött Bukovinában és Magyar- országon. A Soli Deo Gloria Szövetség szárszói táborában először 1937-ben tanította igazi népdalra az esti tábortüzeknél a résztvevőket. 30 Az első népi kollégium; 1939-ben Bolyai Kollégium néven alakult meg. Az intézmény 1942-ben az 1939-ben elhunyt néprajzkutató, Györffy István nevét vette fel. 31 Molnár István (Kolozsvár, 1908. szept. 17.-Bp„ 1987. jún. 2.): koreográfus. A második világháború éveiben néptáncot tanított az érdi és a siófoki népfőiskolán, a fővárosi Szent Imre Kollégiumban és a Parasztszövetségben. Balladafeldolgozásai és néptánckompozíciói népszerűvé tették. 32 Both Béla (Szerencs, 1910. nov. 21.-Bp., 2002. febr. 20.): rendező, színházigazgató. 1945-ben a Szabad Színház, 1945-1946-ban a Magyar Színház igazgatója volt. Bővebben lásd a 276. oldalon! 33 Egri István (Bp., 1905. máj. 21.-Bp., 1980. júl. 10.); színész, rendező. Közvetlenül a második világháború után a Vígszínházban rendezett, 1948-1949-ben a Pesti Színház igazgatója volt. 34 Sárosi Ferenc a Magyar Színháznak 1946-1947-ben rövid ideig volt igazgatója. Fizetésképtelenséget jelentett, majd elhagyta a Magyar Színházat. Amikor kiderült, hogy tetemes adósságokat hagyott hátra, a rendőr314
