Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - A Budapesti Nemzeti Bizottság által kijelölt öttagú színművészeti bizottság javaslata a magyar színházi élet átszervezésére. Budapest, 1945. február 13.

e. Ifjúság Színháza (A Royal Színház épületében.) igazgató: Both Béla7

A Demokratikus Ifjúsági Szövetség kezelésében.

Nyitás: március 15.8

f. Szabad Színház (Az Andrássy Színház épületében.) igazgató: Várkonyi Zoltán9

Nyitás: március 12.10

g. Belvárosi Színház igazgató: Bárdos Artúr11

h. Fővárosi Operettszínház igazgató: Fényes Szabolcs12

7 Both Béla (Szerencs, 1910. nov. 21.-Bp„ 2002. febr. 20.): rendező, színházigazgató. 1932-ben végezte el a színiakadémiát. Ezután 1934-ig a miskolci társulat tagja, 1934-től 1941-ig a Nemzeti Színház rendezője, majd a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1945 után a Szabad Színházat és a Magyar Színházat irányította. 1949-től az Úttörő Színházat és az Ifjúsági Színházat vezette. Ezután a Művelődési Minisztérium színházi főosztályvezetője, majd a debreceni Csokonai Színház igazgatója lett. 1958-tól a Madách Színház főrendezője, később direktora; 1964-től 1971-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt.

8 Both Béla végül Szabad Színház néven nyitott színházat az Erzsébetvárosi Színház épületében, a Városligetben. Ernst Toller Géprombolók című művét adták elő 1945. március 3-án.

9 Várkonyi Zoltán (Bp„ 1912. máj. 13.-Bp., 1979. ápr. 10.): színész, rendező, színházigazgató. Bővebben lásd a 91. oldalon!

10 Művész Színház néven 1945. április 1-jén tartották az első bemutatót: John Steinbeck Lement a hold című művét Várkonyi Zoltán rendezte.

11 Bárdos Artúr (Bp„ 1882. ápr. 2.-Buffalo, 1974. aug. 10.): rendező, színházigazgató, színházelméleti író. Többször volt a Belvárosi Színház igazgatója; a második világháború előtt 1932-ben vette át ismét irányítását. 1939-ben származása miatt félreállították. 1945-1948 között ismét a Belvárosi Színház direktora volt. A Belvárosi Színház 1945. május 5-én Török Sándor Különös éjszaka című művével nyitotta meg kapuit.

12 Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. ápr. 30,-Bp., 1986. okt. 12.): zeneszerző, színházigazgató. 1942-től 1949- ig és 1957-től 1960-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója.

Fényes Szabolcs 1945. április 5-én A csárdáskirálynő premierjével kezdte meg igazgatói működését.

13 A Pesti Színház a Révay utca 18. szám alatt működött. Első bemutatóját 1945. október 12-én tartotta. Zilahy Lajos Fatornyok című művét Ajtay Andor rendezte.

14 A Nemzeti Kamara Színház az Andrássy út 69. szám alatt játszott 1948 nyaráig. Ekkor átadták a helyiséget a Művész Színháznak, melynek kamaraszínháza Kis Kamara néven tartotta itt előadásait az államosításig.

15 Rév István Árpád (Bp., 1898. ápr. 23.-Bp., 1977. júl. 26.): grafikus, bábművész, bábszínház-igazgató. A düsseldorfi Képzőművészeti Akadémián szerzett rajztanári és grafikusi oklevelet. Pályáját reklámgrafikusként kezdte, majd játékkészítő műhelyt alapított. 1941-ben - Nemzeti Bábszínjáték néven - megteremtette Magyarország első állandó művészi bábszínházát.

Rév István 1945 szeptemberében még megnyitotta színházát, de kiderült, hogy a Podmaniczky utca 8. szám alatti helyiség bérleti szerződése már 1942 novemberében lejárt. A kultuszminisztérium az egykori István Király Szálló épületében diákotthont nyitott; Rév hiába fellebbezett, színházát végleg bezárták.

276