Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - A Budapesti Nemzeti Bizottság által kijelölt öttagú színművészeti bizottság javaslata a magyar színházi élet átszervezésére. Budapest, 1945. február 13.

A Színészegyesület benyújtandó és jóváhagyandó alapszabályok szerint működik. Későbbi tagfelvételek, törlések ügyében maga dönt, alapszabályai szerint. Demokratikus szervezet, amely a szakszervezetek felépítéséhez hasonlóan áll tagjainak jogos igényei mögött. Mindhárom csoportja a Bajza utca 18. számú házban székel. Működési köre az alábbi három fő problémát öleli fel:

a. a tagok érdekképviselete a szerződések megkötésénél és megtartásánál

b. a tagok szociális ügyeinek felkarolása

c. a nyugdíjkérdés megoldása. Összes nyugdíj egyesületek összesítése, a szerzett jogok tiszteletben tartásával.

3. Az ötös bizottság javaslatára a Színészegyesület később meghatározandó számú tagját megválasztja és kiküldi az Egyesület művészi képviselőiként. E kiküldött tagok alkotják a Színészotthont, amely egy része a hasonló módon létrejött Művészotthonnak, melyben a magyar szellemi élet elitje foglal helyet, s amely a különböző művészi ágak képviselőinek állandó összedolgozásával kultúrnívónk felemelését segíti elő. A Színészotthon tagjai ugyancsak a Bajza utca 18. sz. házban kapnak helyiségeket. Feladatuk állandó tanácsadókként szerepelni az ötös bizottság mellett a következő területeken: színházak (fővárosiak és vidékiek) műsor- és költségvetés-javaslatainak elbírálása; műsoruk és nívójuk szemmel tartása és ellenőrzése. A színészoktatás megreformálása; paraszt és munkás színjátszók szemináriumi alapon való nevelése. Színházaink technikai és gazdasági kérdéseinek megoldása, javítása. Darabkiadás. Nagy, átfogó európai kiadóvállalat létesítése. A Művészotthon többi csoportjaival való együttműködés. Más nemzetek színházi életének képviselőivel kapcsolatok teremtése. Emellett hivatalos összekötő és tanácsadó szerep vállalása [a] kormányzat oldalán a színházi problémák minden területén.

II. Fővárosi színházak

1. Az ötös bizottság javasolja, hogy a polgármester illetve a Nemzeti Bizottság adja ki az állami színházak, valamint a fővárosi magánszínházak színháznyitási engedélyeit. A kijelölt színigazgatók az ötös bizottság meghallgatása után, annak intenciói szerint, a Színészegyesület jóváhagyandó alapszabályaival összhangban haladéktalanul szervezzék meg társulataikat és színházaik megnyitása érdekében minden lehetőt tegyenek meg. Színház csak a Nemzeti Bizottság engedélyével nyílhat meg. Színész csak az ötös bizottság, illetve később csak az Egyesület alapszabályaiban foglalt feltételek mellett léphet fel.

2. A Mfagyar] I<ir[ályi] Operaház és a Nemzeti Színház megtartják állami, a Városi Színház megtartja városi jellegét; a többi fővárosi színházak megtartják magánszínházi jellegüket, amennyiben saját tőkéjükkel nyitnák meg az új igazgatók színházaikat. Mivel azonban műsor és nívó mindenkor és mindenütt az ötös bizottság ellenőrzése alatt áll: a tőkének a színház művészi irányításában [sic!] beleszólási joga nem lehet. 3

3. Az egyes fővárosi színházakra vonatkozóan az ötös bizottság az alábbiakat javasolja:

274