Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Intézménytörténet - Incze Antal interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 334. ülésén. Budapest, 1943. november 10.
rehajtotta. (Zaj a szélsőjobboldalon. — Palló Imre:17 Az egyetlen törvény, amelyet tökéletesen végrehajtottak!) Természetes dolog, ne vegyék tőlem rossz néven a t. túloldalon, hogy ezek után Kiss Ferencnek erről a helyről el kellett mennie, és ezzel indult el itt, most már pozitív formában a baloldali irányzatok szervezkedése, amely azután folytatódott abban a szédületes sajtókampányban, amely mint egy hatalmas orgona zendül fel Páger Antal szörnyű bűnével kapcsolatban, aki az Egyedül Vagyunk egy estjén18 el merte mondani, hogy milyen nehéz volt neki a filmfronton a zsidó arcvonalat áttörni. Egy további jelensége volt ennek a baloldali szellemű előretörésnek ennek a bizonyos magánszínházunknak19 a tevékenysége. Itt konkrét dolog az, hogy ennek a magánszínházunknak egyik darabját katonai okokból betiltották.20 Konkrét dolog az, hogy ennek a magán- színházunknak egyik produkciója ellen a keresztény magyar diákság a darabban előforduló erkölcstelen kitételek miatt hatásos tüntetést rendezett.21 A világon semmi néven nevezendő konzekvenciával ezzel az igazgatóval szemben ez nem járt. Ebbe a folyamatba tartozik az, hogy a Nemzeti Színház egyik művésznője22 egymás után rendezte különböző előadóestjeit, amelyeket végtére is a kormányzat maga tiltotta be, nyíl17 Palló Imre (Nagyszentmiklós, 1904. júl. 23.-Argentína, 1981. jan. 23.): tanító, újságíró, országgyűlési képviselő. Történelem a munkafüzetben címmel kétkötetes módszeres munkát írt, amellyel új utakra terelte a történelem tanítását. 1936-ban a Nemzeti Fronthoz csatlakozott, és annak a programjával lépett fel Bácskában. Később a Baky-Matolcsy-féle Nyilaskeresztes Frontnak lett a tagja. A képviselőházban 1942-ben kezdeményezte Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című művének betiltását. 18 Páger Antal 1942. december 29-én az Egyedül Vagyunk és a Magyar Futár című szélsőjobboldali lapok közös irodalmi estjén lépett fel a Vigadóban, ahol „színész perspektívából” elmesélte, hogyan került be a magyar filmgyártásba. Az Egyedül Vagyunk 1943. január 15-én kiadott száma közölte a beszéd szövegét; elolvasható Molnár Gál Péter könyvében. (A Páger-ügy, Budapest, Pallas Lap és Könyvkiadó, 1988, 200-202.) „Ezen az irodalmi esten Páger antiszemita utalásokkal megtűzdelt visszaemlékezést tartott a magyar film őrségváltás előtti korszakáról” - írta Sándor Tibor. (Sándor Tibor: Őrségváltás után. Zsidókérdés és filmpolitika, 1938-1944. Budapest, Magyar Filmintézet, 1997,215.) Sándor azt is megemlítette könyvében, hogy a beszéd miatt betiltották Páger Szerető fia, Péter című filmjét; állítólag magának Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek az utasítására. (Sándor Tibor: i. m., 216.) 19 A Madách Színházra utal, mely Budapesten, a Madách tér 6. szám alatt 1940. szeptember 29-től 1944. március végéig működött. 20 Robert Ardrey Jelzőtűz című drámájáról van szó, melyet a Madách Színházban 1942. április 17-én mutattak be. 21 A Madách Színház történetét feldolgozó összefoglalásban (Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1979.) nincs szó erről a „hatásos tüntetésről”. Talán Babay József Körtánc című műve ellen tiltakozott a keresztény magyar diákság, melyet 1941. december 12-én mutatott be a Madách Színház. Az előadásról Kézai Béla így írt: „A »szituáció« tehát hamvasan és törzsgyökeresen pesti, sőt olyan penetránsan lipótvárosi, amilyennek Molnár Ferenc legszebb férfikorában sem ízlelte a Duna-parti metropoliszt. Ki hinné mégis, hogy ezt a »klasszikus« pesti képletet egy olyan író használja fel problémáinak megoldására, aki mindez ideig távol állott a pesti aszfalt »nagy« kérdéseitől [...].” Magyar Kultúra, 1941. II. 202. 22 Gobbi Hilda (Bp., 1913. jún. 6.-Bp., 1988. júl. 13): színésznő. A színiakadémia elvégzése után 1935-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Részt vett a Független Színpad és a Vasas Szakszervezetek művészestjein. Az előadóestek 1943 tavaszán csakugyan megszakadtak, de 1944 elején, a német megszállásig néhány alkalommal engedélyezték Gobbi Hildának, Major Tamásnak, Várkonyi Zoltánnak, Baló Elemérnek, hogy színpadra lépjen. 255
